Be Your Own Kind Of Beautiful

Névtelen-2

Never forget that your perfections are your peculiarities and flaws are to fall in love with. Anything you vary in is your talent. No one is you and that is your power. Forget about what people think. Keep close to things that make you glad you were born in this world. Surround yourself with what makes you grin. Heal yourself, find yourself, get to know yourself, learn to correct but not hurt yourself, love yourself and always, always respect yourself. Don’t have a fear of being yourself. Just do your thing and don’t care if the rest of the world likes it or not, it’s all for you. It’s none of your business what people say and think of you. You are what you are, and you do what you do. We’re lucky to be born at a time when we’re allowed to do, wear and say whatever we want to. Remember: different is attractive. Other people’s beauty isn’t the lack of yours. Whatever happens, keep growing and caring for yourself. Go and be your own sun and never ever be afraid of showing the world who you are. Stop comparing yourself to others, stop underestimating your power, stop despising the wonderful person you are. Dare be yourself, dare be different, dare do what others wouldn’t. If you want to, be like a Supreme x Louis Vuitton handbag (without reference to Vogue’s opinion of the entire collection) and don’t care if it disgratifies anyone. You can be a classic pearl necklace, similar to Coco’s very first iconic pieces and you shouldn’t care about those who underrate the beauty of the ancient. Break the rules and never forget how our idols became enduringly memorable.  Hence, alas, we weren’t born with appearance reflecting what is inside, it is our assignment to look like the person we’ve always craved to be. Go and show who you are. Wear sweatpants and a luxury bag with a price covering a lawyer’s monthly salary. Together. If you want to. Busy yourself with learning a language no one else sees any sense to learn, if you want to. Vote in favour of a political system that is not the interest of your family but you would benefit from. Don’t be afraid of not starting a conversation by saying hi if you don’t feel like doing it. Just say what you mean when not being in the mood of doing small talk. People who’re actually meant to keep you company will love you regardless of what you do.

 

Continue Reading

What Is Self-Confidence?

Lately, my brain had been occupied with a topic that is quite common nowadays. I’ve started a series called Colony, that takes places in a fictional Los Angeles under occupation, where politicial control acutely limits people. I’ve also watched Equals, it presents an emotionless utopia where individualities doesn’t exist and standing out from the crowd is not allowed. I’ve read a few articles about the impact of North Korean dictatorship on fashion (one is available in Hungarian here) and this made me realize how lucky we are to live under less determined circustances and to have an opportunity to self-expression.
It slowly becomes more and more important to be brave enough to be yourself. A lot of people are dissatisfied with themselves. I think it’s healthy to admit our flaws and do something against them, but we should be aware of our strong points as well. We should take our possibility to show the world who we are, shall we? Why should we be ashamed?

I’ve always had a problem with those magazines and blogs that are trying to tell us exactly what to very. “Key pieces of 2017”, “buy these right now to get the perfect minimalist wardrobe”, “clothes to get rid of immediately!” and so on. Necessarily, these are just advices worth taking made by fashion-specialists for those who are lost in the world of fashion and actually no one obligates us to dress according to the latest trends, it’s a choice for sure, but somehow for most people it feels like these articles are about to put society on an assembly line and simply recreate us, one after the other. This segment of fashion industry is pretty hidebound. Several times we are made felt that we are not enough, we are not adequate and we don’t meet the requirements of society. Why isn’t it okay to be different? Someone doesn’t like the way you dress, okay, who cares? Do you really think you should be ill at ease about it? Is it really that reprehensible to stand out? Would we have anything to lose if we haven’t played roles and worn masks, if we simply had been ourselves? We are given what is prohibited by law in North Korea (we don’t have to hide our individuality) – we really should take the chance.

I’ve been following the fashion industry for years, I’ve seen the greatest crazes, trends and scandals. By now I finally can see (up to now) elitist and conservative brands working together with models living with a disease, and however yet not on the runway but in editorials we now can meet plus size models as well. As for our bodies, some things can’t be changed. I’ve seen hundred of fashion shows and thousands of underweight models doing the catwalk, so understandably this had became exemplary for me and first I wanted to resemble them. To be sure, I’ll never be like these girls, but regardless of this, seeing them is a great motivation for me to hit the gym more often. I think we all should be satisfied with our bodies, but we also shouldn’t let ourselves go and go to the other extreme.

***

Az utóbbi időben akaratlanul is sokat foglalkoztam egy témával. Belekezdtem a Colony című sorozatba, ami egy fiktív, elnyomás alatti Los Angelest mutat be, ahol a politikai vezetés erősen korlátozza az embereket. Megnéztem az Equals című filmet, ez egy érzelemmentes utópiáról szól, ahol nincsenek egyéniségek és tilos kitűnni a tömegből. Több cikket is olvastam az észak-koreai diktatúra divatra kifejtett hatásáról, és ez rádöbbentett arra, hogy mennyire szerencsések vagyunk, hogy tágabb keretek között élhetünk és hogy nekünk van lehetőségünk az önkifejezésre.
Egyre fontosabbá válik az, hogy merjük felvállalni önmagunkat. Sokan elégedetlenek magukkal. Az egészséges, hogy ismerjük a hibáinkat és persze teszünk azért, hogy kijavítsuk őket, de ugyanígy tisztában kellene lennünk a jó tulajdonságainkkal. Élnünk kellene a lehetőségünkkel és a lehető legtöbb módon megmutatni, kik vagyunk. Miért is ne vállalnánk fel magunkat? Egyáltalán ki előtt feszengünk?

Sosem szerettem azokat a magazinokat és blogokat, amik meg akarják mondani, hogy mit viseljünk. “Kötelező darabok 2017-re”, “ezt mindenképpen szerezd be, ha minimalista gardróbot szeretnél”, “ruhadarabok, amiktől azonnal szabadulj meg!” és társaik. Persze, ezek csak tanácsok azoknak, akik teljesen elveszettnek érzik magukat a divat világában, és valójában senki sem kötelez arra, hogy bizonyos trendek szerint öltözzünk, de valahol mélyen mégis úgy érezheti az ember, hogy a cikkek íróinak szándékában áll rátenni a társadalmat egy futószalagra és egyszerűen, sorban egymás után újrakreálni mindenkit. A divatiparnak ez a része meglehetősen régi szellemű. Sokszor éreztetik velünk, hogy nem vagyunk elég jók, hogy nem felelünk meg a társadalom elvárásainak. De miért legyünk egyformák? Miért éreznénk magunkat rosszul, ha valakinek nem tetszik az öltözködésünk? Miért lenne elítélendő az, ha valaki bármilyen tekintetben kilóg a sorból? Veszíthetünk azzal bármit, hogy nem játszunk semmilyen szerepet, nem viselünk maszkot, csak önmagunk vagyunk? Ha már nekünk megadatott az, amit Észak-Koreában törvény tilt (nem kell elrejtenünk az egyéniségünket), éljünk is vele.

Évek óta követem a divatipart, tanúja voltam a legnagyobb őrületeknek, trendeknek és botrányoknak. Végre azt látom, hogy az eddig kissé elitista és konzervatív brandek is alkalmaznak például olyan modelleket, akik valamilyen betegségben szenvednek, és ha a kifutón egyelőre nem túl gyakran, de  az editorialokban egyre sűrűbben látni plus size modelleket is. Ami a testünket illeti, van, amit nem lehet megváltoztatni. Több száz divatbemutatót és ezzel együtt több ezer vékony modellt láttam már, így természetes, hogy ezt találom szépnek és eleinte ez volt az, amire hasonlítani szerettem volna. Természetesen sosem leszek olyan, mint ezek a lányok, de ettől függetlenül őket látni bizonyos mértékig például egészséges motiváció, hogy többet mozogjak. Mindenkinek elégedettnek kellene lennie a testével, ugyanakkor nem szabad elhagynunk magunkat és átesni a ló túloldalára.

Continue Reading

Are We Going To Live On Mars By 2027?

Strap yourselves in, we’re going to Mars. It sounds like a science fiction. Stephen L. Petranek says, thousands of people are going to colonize Mars in about 15-20 years. He wrote a TED book (How We’ll Live On Mars, 2015) about moving to this planet. Not only because of our Earth’s environmental problems, but also because exploration is in our DNA. Simply think of when millions of  years ago humans evolved in Africa and then slowly but surely spread out across the entire planet. Think of Christopher Columbus and Ferdinand Magellan. Think of Neil Armstrong’s Moon mission.
But what is Mars like? Can we actually survive there? Have you seen the 2015 moovie The Martian? The planet is
 less than half of the size of Earth, but the surface area is about equivalent to the surface area of the Earth that you can stand on (as Earth is mostly covered by water). The atmosphere on Mars is really thin and it’s really cold there, about -80 Celsius degree. But there’s water on Mars! Or at least, ice, which is expected to be a great water resource. Mars has a lot less gravity than on Earth – you can fly. But there’s a huge distance between Mars and Earth, which takes about 8 months travel when the two planets are the closest to each other. And this happens only once in two years.
Do you know Tesla Motors? PayPal? Their “inventor” is Elon Musk. He’s about to revolutionize exploration with SpaceX. (SpaceX’s Falcon 9 rocket is lifting tons of supplies to the International Space Station.) He’s going to land on Mars, and he would like to sell tickets (for $500,000) to the journey. To Mars, no returns. Most of us wouldn’t give up their careers, their families, but there are already a few applicants who’re ready to clean the slate.
I’m not going to tell you about the technologies we’re going use to make water, food and oxygen – Stephen Petranek did in his book and TEDTalk. But we’re able to do this. By using terraforming, plant systematics, territorial planning, geology, energy engineering and genetical engineering, we can live on Mars steadily. We can build cities and a Mars-society. We just need the courage to do that. Whether it is good or not, only the future can tell. How does it sound? Would you leave Earth for Mars? Would you move to the Red Planet? :)
Regardless of what the future holds, I really enjoyed both the book and the audience. (Parts of the English version of this post are originally from the transcript of “Your kids might live on Mars. Here’s how they’ll survive” TEDTalk.)


***


Biztonsági öveket bekapcsolni, megyünk a Marsra. Úgy hangzik, mint egy sci-fi. Stephen L. Petranek szerint 15-20 éven belül emberek ezrei fogják benépesíteni a Marsot. Írt egy TED-könyvet (Életünk a Marson, 2015) arról, hogy a vörös bolygóra költözünk. Nem csak a Föld környezeti problémái miatt, de azért is, mert a felfedezés a génjeinkben van. Elég arra gondolni, amikor évmilliókkal ezelőtt az Afrikában kialakult új emberfaj lassan, de biztosan elkezdte benépesíteni az egész bolygót. Elég Kolumbusz Kristófra és Ferdinánd Magellánra gondolni, és végezetül ott van Neil Armstrong Holdmissziója.
De milyen a Mars? Tényleg élhetünk ott? Ismerős lehet a 2015-ös Mentőexpedíció című film. A bolygó kisebb, mint a Föld fele, de a felszíne csaknem megegyezik a Föld lakható, szilárd felszínével (mivel a Földet nagyrészt víz borítja). A marsi atmoszféra nagyon ritka és nagyon hideg van, előfordul a -80 fok. De van víz a Marson! Vagyis ami azt illeti, jég, amiből vizet nyerhetünk. A Marson sokkal kisebb a gravitáció, mint a Földön, így például repülni is könnyebb. De hatalmas a távolság a Mars és a Föld között, még akkor is 8 hónapot vesz igénybe az utazás, amikor éppen a legközelebb vannak egymáshoz, ez pedig csak kétévente egyszer fordul elő.
Sokan ismerik a Tesla Motorst és a PayPalt, valamint “feltalálójukat”, Elon Muskot is, aki az űr felfedezését szeretné forradalmasítani a SpaceX-szel. (A SpaceX újrafelhasználható Falcon 9 nevű rakétája több tonna szállítmányt küld a Nemzetközi Űrállomásra.) Elon Musk landolni fog a Marson, és az utazásra jegyeket is árul ($500,000-os áron). A Marsra, csak oda. A földi populáció nagy része nem adná fel az itteni életét, karrierét, családját, de már vannak jelentkezők, akik szeretnének új életet kezdeni – a Marson.
Én nem szeretnék beszámolni a víz- és oxigénnyerési, mezőgazdasági technológiákról és stratégiákról – Stephen Petranek ezt tette a könyvében és a TEDTalk-jában is. De meg tudjuk csinálni, már birtokunkban vannak az eszközök. A terraformálás, a plant systematics, a territorial planning, a földtudomány, az energiatudomány és a génmódosítás segítségével probléma nélkül élhetünk a Marson. Városokat és társadalmat építhetünk, csupán némi bátorságra van szükségünk. Azt pedig, hogy ez jó lesz-e vagy sem, csak a jövő mondhatja meg. Szívesen meghallgatnám mások véleményét is erről. :)
És attól függetlenül, hogy mit hoz a jövő, számomra a könyv és az előadás is nagyon élvezetes volt.

Névtelen-7

 

Continue Reading

My Thoughts On Green Future #6

I spotted Zsofi Rimoczi’s blog (she writes it in Hungarian) only a few days ago, but I really agree with her point of view on eating. She’s vegan and she’s absolutely not for food we can buy in supermarkets. Besides posting vegan recipes, Zsofi also shares her thoughts on health and food industry; and her boyfriend writes to the blog, too. They’re so sympatic, it worth following them on Instagram (@rimoczizsofi and @laszlomarosi).
As I’ve already mentioned, I really agree with veganism and avoiding artificial victualage. Air is largely poisoned by food industry factories, not mentioning works where all the products are getting packed and conserved. As I see it, the solution is in consuming fruits and vegetables – animals weren’t made to be killed and ate. What if we all grown our food at home under natural circumstances, even inside the house in pots. There are such a lot of ways we could prepare plants, and due to unbelievably fast carriage, today there aren’t any foreign fruit/vegetable that is not avalailable in most country’s supermarkets (did you know about firms which deliever plants?). There was an article from last year about vitamins: scientists revealed that there’s only one vitamin we can’t find in herbals, B12 – but we need a very small amount of it. Unhealthy/junk food pollutes us more effectively than smog or any other parts of the polluters’ list. We have to make people eat green and think conscious, this is obviously the secret of living longer. Zsofi follows the lifestyle called 80/10/10 which means our nutriments (their kcalcapacities) consist of carbohydrates in at least 80%, protein in maximum 10% and fat in maximum 10%. Let’s take a look at the chart below.
I think we need more restaurants using fruits, vegetables and natural materials. Besides this I also have an idea for downloading food from the internet – I’m going to talk about it soon.

***

Néhány napja találtam rá Rimóczi Zsófi blogjára, aki már jó ideje vegán életmódot folytat és abszolút ellenzi a bolti élelmiszereket. A növényi eredetű alapanyagokból álló ételek receptjein túl Zsófi és a barátja közösen írnak az egészségről és az élelmiszeripar visszásságairól. Nekem nagyon szimpatikus a gondolkodásmódjuk, az Instagramon @rimoczizsofi és @laszlomarosi néven találjátok meg őket. Mindkettőjüket érdemes követni, az életmódjukkal kapcsolatos képek mellett mindketten foglalkoznak filmezéssel is. :)
Teljesen egyetértek a vegán táplálkozással, főleg a mesterséges élelmiszerek mellőzésével. Nem biztos, hogy a húsról könnyen le tudnék szokni, de szeretném egyszer kipróbálni a teljes mértékben vegán táplálkozást. Szerintem abszolút ebben van a jövő. A levegőt nagymértékben szennyezik az élelmiszeripari üzemek, nem beszélve azokról a gyárakról, amelyekben csomagolják, tartósítják az elkészült termékeket. Szó szerint termékekről van szó, hiszen ami mesterségesen készül, az nem étel, hanem termék. Szerintem a probléma egyetlen megoldása az, ha áttérünk a gyümölcsök, zöldségek fogyasztására. Mindenki megtermelhetné magának az ételét otthon, természetes körülmények között, akár egy kiskertben, akár (cserepekben) a lakásban. Rengetegféleképpen feldolgozhatjuk, elkészíthetjük a növényeket, ráadásul a gyors és hatékony logisztikának köszönhetően ma már nincs olyan külföldi, idegen alapanyag, ami nem lenne elérhető a legtöbb országban (én csak nemrég tudtam meg, hogy bizonyos cégek gyümölcsöket és zöldségeket szállítanak akár házhoz is). Egy tavalyi cikkben azt olvastam, hogy a B12 az egyetlen vitaminfajta, ami csak az állati eredetű táplálékban található meg – erre viszont csak nagyon kis mértékben van szüksége a szervezetünknek, ezt a kis mennyiséget pedig vitaminkészítmények formájában is a vérbe juttathatjuk. Az egészségtelen táplálkozás, a megbízhatatlan éttermek és a gyorsételek napjainkban károsabban hatnak ránk, mint a szmog vagy bármely más környezetszennyező tényező. Nagyon fontos, hogy a továbbiakban egészségesebb életre ösztönözzük az embereket, hiszen nyilvánvalóan ez a hosszú élet titka. A Zsófi által követett 80/10/10 nevű étrend alapja az, hogy a tápanyagainknak (azok kalóriatartalmának) minimum 80%-a szénhidrát, maximum 10%-a fehérje és maximum 10% zsír legyen. Pontosan ez az arány a leghétköznapibb gyümölcsökben és zöldségekben, amiket a diéta szerint amikor csak tudjuk, nyersen kell elfogyasztanunk. Nagyon egészséges és jó vitaminforrás például az alma, a banán vagy a narancs, viszont, ahogy a mellékelt táblázat (forrás: egeszsegestaplalkozas.eoldal.hu) is mutatja, vannak olyan zöldségek, gyümölcsök és magvak, amelyekből nem éri meg sokat enni. Ennek ellenére ezek is egészségesek, a példa csak azt akarja szemléltetni, hogy a legegészségesebb ételeinket bárhol beszerezhetjük, ezek a legegyszerűbbek. :)
Szerintem több gyümölcsökkel, zöldségekkel, természetes alapanyagokkal dolgozó étteremre lenne szükségünk. Emellett elgondolkodtam az eddig sokak által hiányolt “ételek letöltése az internetről” ötleten is, már van egy tervem rá, hogy hogy is lehetne ezt kivitelezni. 

carbohydrates
/ szénhidrát
(%)
protein /fehérje
(%)
fat / zsír
(%)
Apple / Alma 95 2 3
Banana / Banán 93 4 3
Orange / Narancs 88 7 5
Broccoli / Brokkoli 70 20 10
Carrot / Sárgarépa 90 6 4
Lettuce / Saláta 68 17 15
Spinach / Spenót 54 31 15
Tomato / Paradicsom 79 12 9
Avocado / Avokádó 19 4 77
Sunflower / Napraforgómag 13 14 73
Walnut / Dió 9 8 83

6

Continue Reading

My Thoughts On Green Future #5

My blog has been thirsting after update for the past weeks, and now it finally gets it – but this change’s going to be brand new and way different than others before. When I started blogging, I decided to use this platform to public everything I get and I’m interested in, this is me, a place where I can do whatever I want to, regardless of other people and their opinion. First of all, I have to tell you I’ve never loved especially science or arts. For me, the force of brain is just as significant as style. I can’t imagine myself without either technology and aesthetics. I’m deeply in love with solving complex problems where I can activize all fields of my brain and diverse projects I can improve myself. I may’ve never mentioned before, but in my freetime I learn programming, maths and physics – while I also like history, environmental protection, art and actually all fields of study except literature.) To be honest, I just can’t agree with the unmotivated mind of students in my age. I would like to make people realize that science is the most exciting thing ever. I would like to tell them science is the only way to survive. In most cases having fun while learning is the most effective way of remembering things. Lately my school organized an event that supported a couple students to take part in 3 few-hours-long lessons in a nearby natural scientific laboratory where we could enlarge our knowledge of physics, biology and chemistry. Being a lab rat, a few of us finally managed to understand complicated things while experimenting with common and rare, interesting materials and implements. Another good example is when you start learning a language and boost your vocabulary easily with words in a topic you’re interested in. That’s why I thought we’re in need of a few playfully educating apps procreating a new educating system. We still need devices for students to view these apps on. The English translation of the original post is a curtailed version, but it meets the point of the Hungarian text. Once you’d like to learn more, keep following my blog. What do you think?

***

A blogra már igazán ráfér a frissítés, ami most a tartalmat is átfogóan érinteni fogja. Amikor elkezdtem írni, arra gondoltam, hogy bármivel is fogok foglalkozni a későbbiekben, ezen a felületen publikálhatom, hiszen ez vagyok én, itt azt csinálok, amit szeretnék, mindenki mástól és az idegen véleményektől függetlenül. Mielőtt belevágok az egészbe, el kell mondanom magamról, hogy sohasem voltam kifejezetten tudomány- vagy kifejezetten vizualitáspárti. Nagyon fontosnak tartom a műveltséget, a technikát, a fejlődést, de ugyanakkor a stílus, az esztétika is nagy szerepet tölt be az életemben. Egyik nélkül sem tudom igazán elképzelni magam, szeretek komplex problémákat megoldani, amik mindkét területet igénybe veszik, és szeretek különböző projektekkel kísérletezni. Talán még sohasem említettem, de a szabadidőmben programozást tanulok; és nagyon érdekel a matematika és a fizika is. Mindehhez jön még a történelem, a környezetvédelem és a művészet, és rájöttök, hogy valójában az irodalmat és a zenét leszámítva minden “tudományágat” szeretek. Az az igazság, hogy egyszerűen nem tudom megérteni a korombeliek motiválatlanságát az új ismeretek szerzésének terén. Tudom, hogy ezeknek a fiataloknak a nagy része reménytelen eset, de van egy kis létszámú csoport, akiket némi segítséggel és ösztönözéssel rá lehetne venni a művelődésre. Arra gondoltam, hogy az ilyen diákoknál a legtöbb esetben – még idősebb korban is – az válik be, ha szórakozás közben sajátítanak el új ismereteket. Nemrég az iskolám jó néhány tanulójának lehetőséget adott arra, hogy egy közeli természettudományos laborban 3 több órás foglalkozáson vegyünk részt, amelyek keretei között többet megtudhattunk az általános iskolában nem oktatott fizikáról, biológiáról és kémiáról. Ezeken az órákon hétköznapi és ritka anyagokkal, és számunkra addig ismeretlen, az iskolánkban nem megtalálható eszközökkel kísérleteztünk, a személyes tapasztalatoknak köszönhetően pedig rengetegen éppen ott, a laborban értettek meg nagyon fontos dolgokat. Elég csak arra gondolnunk, hogy mikor egy nyelvet tanulunk, mennyivel könnyebben jegyzünk meg érdeklődési körünknek megfelelő szavakat, kifejezéseket – még az első idegen nyelvű olvasmányélményeink is egészen biztosan a kedvenc témáinkhoz köthetőek lesznek. Éppen ezért arra gondoltam, hogy több “játékosan tanító” jellegű alkalmazásra lenne szükség, akár középiskolásoknak vagy a felsőoktatásban tanulóknak is. Lakóhelyem híres szülöttje, Kövy Sándor jogászprofesszor a 19. század elején a sárospataki református főiskola oktatójaként, Kossuth Lajos kedvenc tanáraként írta be magát a történelembe: pedagógiájának titka az volt, hogy létrehozott egy fiktív közigazgatási egységet, amin belül minden hallgatójának külön szerepet osztott, nagy szerepet tulajdonított a gyakorlati oktatásnak. Úgy gondolom, hogy ez a módszer, vagy legalábbis ennek egy változata napjainkban is megállná a helyét. A modern technikának köszönhetően ma már bárki készíthet weboldalt és fejleszthet alkalmazást, és ha már adva van a lehetőség, érdemes lenne iskolai célokra használható applikációkat készíteni. Természetesen már vannak ilyenek, de közel sem olyan szervezettek, mint amilyenekre gondolok. Egy olyan rendszer kellene, ami több alkalmazást is tartalmaz, amik teljes mértékben összefüggnek, ugyanakkor külön-külön, szeparáltan is oktatóak velük az egyes tantárgyak. Ahogyan már korábban leírtam, szerintem globális szinten szükség lenne az edukáció digitalizálására, aminek hatására a világ összes iskolába járó gyereke elektromos eszközöket kapna tanulás céljából. Nagyon fontosnak tartom az oktatást, ezért írok róla ilyen sokat a jövő-szériámban. A jövő az oktatásban van, produktív generációkat kell nevelnünk. Rengetegszer említettem már, hogy ezúttal fontos lenne a jól átgondolt tervezés, a nem pénzközpontú gondolkodás, hiszen itt valóban a jövőről van szó, ha ezeket a gyerekeket nem részesítjük megfelelő oktatásban, akkor a generációnk veszve van. Sajnos nem találtam megbízható adatot azzal kapcsolatban, hogy Földünk lakosságának hány százaléka 18 éven aluli és hányan részei az oktatási rendszernek, de ők mindannyian számítanak. A tanulási morál még javítható. Egyelőre még nem tudom, hogy milyen típusú oktató-szórakoztató alkalmazások válnak be a legtöbbeknél, de jelenleg ezt a kérdést kutatom. Mit gondoltok? 

5

Continue Reading

Thoughts On Green Future #3

I think you’re not surprised at the green future post – I got into the habit of writing them so much I even wouldn’t like to stop. But what is your opinion about the series? If you have any ideas or observation in connection with it, please write it down! :)
Today I would like to continue the topic I finished my last post with. Nowadays there are huge differences between an average upper-middle-class bourgeois and for example a Masai person living in Kenya or even between their homes, maybe that’s the biggest problem. It would be important to build places to live in for waifs, fugitives and immigrants. There are many private means from what we could finance all these operations, but we have other issues to solute as well. It wouldn’t be better if their homes would be better, habitabler but they still couldn’t do anything for society, so I think we should propagate education even in this circuit. I don’t only mean elementary schools – we need more institutions of higher education, surgeries, shopping facilities, intellectual pleasure grounds, theaters, libraries, coliseums in least developed countries. We are in need of traditionalists, but their activity could be continued in reservations or on special events, but I think there are people who are attracted by development – we should give them a chance! They should go to school, travel, see the world, meet people with different lifestyles, because they deserve this. We still need physical workers, but as this has on effect on the quality of the work, everyone should do at what he/she is the best. We need to ensure the the best environment for people who would like to learn (irrespectively of skin colour, provenance and financial status). In connection with this we have to inaugurate a brand new, globally admissible, functional educational regime that makes learning accessible for anyone. According to my plans, I’ll post about this next time. :)

***

Gondolom, nem meglepő, hogy ez egy újabb zöld jövő-típusú bejegyzés. Egyre jobban belejövök, viszont nem tudom, mit szóltok hozzá, eddig csak idegen nyelvű vélemények érkeztek. Ti mit gondoltok a sorozatról, magyar olvasók? Ha esetleg van valamilyen megfigyelésetek, ötletetek a témával kapcsolatban, írjátok le kommentben! :)
Azzal a témával folytatom, amivel legutóbb befejeztem. Manapság óriási különbségek figyelhetőek meg egy átlagos amerikai felső-középosztálybeli polgár és például egy kenyai maszáj ember otthona között, talán ez az első megoldásra szoruló probléma. Fontos lenne, hogy lakhelyeket teremtsünk a hajléktalanok, menekültek, bevándorlók számára. Számtalan olyan magánvagyon létezik, amelyekből akár ilyen kaliberű építkezéseket is finanszírozni lehetne, de természetesen egyelőre nem csak ez jelent gondot. Hiába lenne szebb, lakhatóbb otthonuk, ha ezek az emberek továbbra sem tudnának tenni semmit a társadalomért, ezért fontosnak tartom a köreikben folyó oktatás népszerűsítését. Nem csak általános iskolákra, hanem felsőoktatási intézményekre, orvosi rendelőkre, vásárlási lehetőségekre, szellemi jellegű szórakozóhelyekre, színházakra, könyvtárakra, sportlétesítményekre is szükség van még a legkevésbé fejlett országokban is. Természetesen az ősi, törzsi kultúrák megőrzése is fontos, de ez tovább folyhatna a rezervátumokban és a hagyományőrző ünnepeken, azokat az embereket viszont, akiket egy kicsit is vonz a fejlődés, mindenképpen ösztönözni kell az iskolába járásra. Lehetőséget kell adnunk nekik arra, hogy utazzanak, bejárják a világot, nyelveket tanuljanak, más életstílusokat ismerjenek meg és sajátítsanak el, hiszen mindezt ők is megérdemlik. Persze továbbra is szükség van fizikai munkásokra világszerte, de fontos, hogy mindenki azt csinálja, amiben jó, amit szeret is, hiszen ez kihat a munkatermék minőségére. De úgy gondolom, hogy azok, akik művelődni szeretnének, azoknak bőrszíntől, származási helytől és anyagi helyzettől függetlenül biztosítanunk kell az ehhez megfelelő környezetet. Ezzel kapcsolatban szükség van egy nemzetközi szinten is jól szuperáló, funkcionális oktatási rendszerre, ami bárki számára lehetővé teszi a tanulást. A terveim szerint a következő bejegyzés erről fog szólni. :)

3

Continue Reading