What Is Life In The Future Like? #1

Most people underestimate the pace of technological development. In 1943, Thomas J. Watson conjectured that there was a world market for 5 computers – now you can have 5 at your home, and this improvement was happening right beneath our noses. But given the mistakes that people have made in forecasting, we are finally capable of deciphering the outlines of the foreseeable future and giving rough estimates about technology while providing a firmer scientific basis to our predictions. We have to be as authoritative as possible, but we are told over and over again that history is written by the optimists. Remember: the future is already here, it’s just not very evenly distributed.
Where will we live decades later? What will we eat? How our homes will look like? How will we travel? What will we do all day? I am trying to answer all these questions in this new series.

***

A legtöbben alábecsülik a technológiai fejlődés ütemét. 1943-ban Thomas J. Watson úgy gondolta, hogy nagyjából 5 számítógépre lesz kereslet globális szinten – ma pedig már bármelyikőnknek lehet 5 számítógépe otthon is. És lássuk be, mindez teljesen észrevétlenül történt. Mostanára sikerült kijavítanunk a jövő-előrejelzésekben ejtett hibáinkat, így végre képesek vagyunk felvázolni a belátható jövő körvonalait és pontosabb becsléseket adni a jövőről egy megbízható tudományos alapra támaszkodva. A lehető leghitelesebbnek kell maradnunk, de ahogyan az már számtalanszor bebizonyosodott, a történelmet az optimisták írják. Bárhogy is, tudjuk, hogy a jövő már itt van, csak még nem egyenletesen oszlik el.
Hol fogunk élni évtizedek múlva? Mit fogunk enni? Hogyan fognak kinézni az otthonaink? Mit fogunk csinálni egész nap? Ezeket a kérdéseket próbálom megválaszolni egy új sorozat keretei között.

 

Will we survive the coming decades? / Túléljük-e az elkövetkezendő néhány évtizedet?
We hope so, but of course we have some fears about the future. According to the general opinion, rising technological development is about to destroy personal relationships. As for me, as I have already mentioned before, technology will save us. Progressive political problems, genocides, destructions and mankind-made catastrophes are rather likely to kill us. Besides these, there is overpopulation: by 2050, world’s total population is expected to approach or even exceed 10 billion.

Remélhetőleg igen, de természetesen mindenkinek vannak félelmei a jövőt illetően. Az általános vélemény szerint az egyre erősödő technikai fejlődés tönkre fogja tenni az emberi kapcsolatokat. Ami engem illet, ahogy már korábban említettem is, a technika fog megmenteni minket. Inkább a folyamatos politikai problémák, a népirtások, a rombolások, az ember okozta katasztrófák jelentenek ránk veszélyt, ráadásul 2050-re várhatóan már 10 milliárdan leszünk.

 

Will robots ever take over? / Átveszik-e valaha az uralmat a robotok?
My question is: why would they? We teach our machines to try to be creative, to help and to be useful. They have nothing to do with feeling desire to destroy us. But, in a sense, they will. Technology will take over, but this a positive change. Think of internet: it is the wisdom of our planet weighing only 40 grams. I do not think we should be worried about this issue, we rather should fear of not being able to provide internet access to everyone in developing countries.

Lenne egy kérdésem: mégis miért tennék? Arra tanítjuk a gépeinket, hogy próbáljanak meg kreatívak lenni, hogy segítsenek és hogy a hasznunkra legyenek. Eszük ágában sincs elpusztítani minket, nincsenek vágyaik. De egy másik értelmezésben, igen, át fogják venni az uralmat. Hatalomra kerül a technika, de ez abszolút pozitív változás. Ott az internet, a bolygónk minden bölcsessége, ami mindössze 40 grammot nyom. Emiatt nem kell aggódnunk, ehelyett azon kellene dolgoznunk, hogy a fejlődő országokban is mindenki hozzáférhessen az internethez és használni tudja azt.

 

Will we ever live underwater? / Fogunk valaha a víz alatt élni?
According to marine biologist Ian Koblick, the technology already exists to maintain an underwater colony supporting up to 100 people. In the (NOAA) National Oceanic and Atmospheric Administration’s Aquarius Reef Base facility, providing accommodation to 6 aquanauts at a time, future residents can study their environment. To make the project self-sustainable, habitats could potentially grow plants using natural or artificial light to generate a fresh supply of oxygen, or develop other methods to produce their own oxygen, and when it comes to food, fresh seafood sound generally easy. In a closed space, where air is static, cooking is possible, but mostly avoided because of the increasing power of fumes and gases. Marine scientists are mesmerized the possibility of living underwater. Most of them say that this is the only way to understand what is exactly happening in the oceanic environment. As for me, I think living underwater is a great possibility to provide a living space (which is better than crowded cities) for millions of people and preserve human species. Everyone is aware of the problem of the shortage of land in developed countries. A few years ago a Japanese company designed floating buildings, and later, Phil Pauley has created Sub-Biosphere 2 which is an underwater city. A new solar system (it actually looks like a sun and eight surrounding planets). Soon, we all could sleep with the fishes. (Mr. Pauley also wrote a science fiction triology, The Moral Order.  The books feature an underwater world similar to the futuristic design that Mr. Pauley hopes to see built in his lifetime.)

Ian Koblick tengerbiológus szerint a technológia, amit egy 100 fős vízalatti kolónia fenntartása igényel, már a kezünkben van. A (NOAA) Nemzeti Éghajlati Adatközpont egyik létesítményében, a 6 “aquanauta” elszállásolására alkalmas Aquarius Reef Base-ben lakók meg tudják figyelni az óceáni környezetet. Hogy a projekt önfenntartó legyen, a lakóhelyeken -hacsak nem találnak erre más megoldást – megkezdődik majd a természetes vagy mesterséges fény melletti növénytermesztés a friss oxigén kinyerésének céljából. Ha már vízalatti lakásokról van szó, a táplálékot a friss tengeri halak és planktonok jelentik (majd). Zárt térben, ahol statikus a levegő, a főzés lehetséges, de elkerülendő a gőzök, gázok növekvő ereje miatt. A tengerkutatókat megbabonázza a víz alatti élet lehetősége, nagyon sokan örülnének, ha ilyen közelről érthetnék meg a tengerben lezajló folyamatok lényegét. Számomra a víz alatti élet inkább egy több ember befogadására képes Földet, egy (a zsúfolt városinál jobb) új életformát jelent. Mindannyian tudatában vagyunk a helyhiány problémájának a fejlett országokban. Néhány éve egy japán cég lebegő épületeket tervezett, később pedig Phil Pauley volt az, aki a Sub-Biosphere 2 projekt keretei között megtervezett egy teljes egészében víz alatti várost. Egy új naprendszer (tényleg úgy néz ki, mint egy nap és nyolc körülötte keringő bolygó). Hamarosan már mindannyian alhatunk a halakkal. (Mr. Pauley írt egy sci-fi trilógiát is The Moral Order címen, amely egy jövőbeli vízalatti világot szerepeltet. Ez a világ hasonló ahhoz, amit Mr. Pauley szeretne felépülve látni még életében.) 

 

Will we ever live underground? / Fogunk valaha a föld alatt élni?

The main thrust for going underground is obviously the land shortage issue. Singapore is one of the most crowded places on the entire planet with a population counting almost 5.5 million people living on a land covering only 710 squarekilometers. Now, there are plans on the table for a future underground Singapore, an Underground Science City being able to house an estimated number of 4,200 people. Experts say, it’s technically possible to create living places under the surface for millions. Creating comfort down there, even for people who are afraid of being underground in confined places, is rather the challenge. But the technology making it possible has been in our hands for centuries.

A fő ok, amiért a föld mélyén képzeljük el a jövőnket, természetesen a helyhiány. Szingapúr, a maga 710 négyzetkilométeres területével és 5.5 millió főt számláló társadalmával a világ egyik legzsúfoltabb helye. Már kész vannak a föld alatti Szingapúr, a Föld Alatti Tudományos Város tervei, amely nagyjából 4,200 embert lesz képes befogadni. A szakértők szerint a föld alatti élet technikailag megvalósítható, inkább a komfort megteremtése a problémás, az elszigeteltség, a friss levegő hiányának érzése sokakban teremthet gátlásokat. De valójában az ehhez szükséges technológia már évszázadok óta a kezünkben van.

 

Will we ever run out of space? / El fog valaha fogyni a hely?

This completely depends on scientific discoveries and the pace of technological development that we never should underestimate. Maybe one day we will be able to travel faster than speed of light. If we will colonize the Earth’s water surface and Mars or even other planets by 2150 (can you imagine posting milestone “moved to Venus” to Facebook?), we will be able to double or triple the inhabitant capacity. BBC says, future cities will be crowded places. Although universe is expanding, only space is getting spacier. We cannot run out of space, but we can run out of “places”.

Ez teljes mértékben a tudományos felfedezéseken és a technológiai fejlődés ütemén múlik, amit nem szabad alábecsülnünk. Talán egy nap képesek leszünk gyorsabban utazni a fénysebességnél. Ha benépesítjük a Föld vizeit és a Marsot, vagy talán más bolygókat is 2100-ig (furcsán hangzik, de talán megjelenik majd az “elköltöztem a Vénuszra” mérföldkő opció a Facebookon), megduplázhatjuk vagy megtriplázhatjuk a lakókapacitást. A BBC szerint a jövőbeli városok zsúfoltak lesznek. Bár az univerzum tágul, csak a tér lesz tágasabb. Nem fogyhatunk ki a térből, de kifogyhatunk a “helyből”. 

Source: tudelft-architecture.nl
Continue Reading

If Buildings Could Talk – Genius of Architecture, Ole Scheeren

Watching architect Ole Scheeren‘s September 2015 TEDTalk “Why great architecture should tell a story” made me realize that the society of a building is as much important as the structure and the materials the building was made of. Ole Scheeren, leader of architecture firm Büro Ole Scheeren, want to create comfortable, useful and friendly social places that can be an integral part of urban existence and that can be in balance with their environment.
For me, one of his most impressive works was The Interlace, located in Singapore, which is a residental zone and a vertical village. 1,040 apartments in 31 blocks, each 6 stories tall. The Interlace generates a space of both togetherness and individual privacy: there’re pools, tennis courts, social facilities, rest places and eating possibilites. In the audience, the designer presented the amazing result of a green area test. After building the green terraces, there were 112% of green space (the original surface of the building site multiplied by 1.12). A complex, full of culture, nature and future. It’s built, you can explore it here (with that pretty little orange man).
Another marvellous work of his is the Collaborative Cloud (or Axel Springer Cloud), a Berlin-based workplace for a German media company. It’s all about the collective experience, the communication and the central space. It’s so comfortable and human-like.
There’s 1500 West Georgia project which takes place in the City of Glasses, in one of the world’s most livable areas, in Vancouver. It’s a residental tower, a high rise surrounded by water, nature and all Canada. 1500 West Georgia is another amazing piece of artwork in a urban environment made by Ole Scheeren.
The architect also loves outdoor cinemas. He created and built Mirage City Cinema in Cairo in 2013 and Archipelago Cinema in Thailand a year earlier. Both projects are available and viewable on his website.

***

Ole Scheeren építész 2015. szeptemberi TEDTalk-ja, a “Why great architecture should tell a story” rádöbbentett, hogy egy épület közössége épp ugyanolyan fontos, mint a szerkezet és az építéskor felhasznált anyagok. Ole Scheeren, a Bürö Ole Scheeren vezető építészet olyan kényelmes, hasznos és barátságos közösségi helyeket szeretne teremteni, amelyek könnyedén beépülhetnek a városi létbe, és amelyek harmóniában vannak a környezetükkel.
Nekem a legjobban talán a szingapúri The Interlace projektje tetszik, ami egy lakóövezet, egy apró falu néhány négyzetkilométeren. 1,040 apartman 31 (6 emeletes) tömbben. Ez egy olyan hely, ahol megvan az együttlét és a privát szféra érzése is, ráadásul rengeteg a lehetőség: medencék, teniszpályák, közösségi létesítmények, pihenőhelyek és étkezők. Az előadásban a tervező bemutatta a zöld tér teszt meglepő eredményét is. Miután megépültek a teraszok, a telek 112%-a lett parkosított (a telek eredeti felszíne, megszorozva 1.12-vel, azaz több, mint az építkezés előtt). Egy komplexum, tele kultúrával, természettel és innovációval. Mindez megépült, itt fel is lehet fedezni (a kis narancssárga emberkével).
Egy másik lenyűgöző munka: a Collaborative Cloud (vagy Axel Springer Cloud) Berlinben. Egy német médiacég székháza, egy hely, ahol a közös élménynek, a kommunikációnak és a kiterjedésnek van a legnagyobb szerepe. Kényelmes és emberi.
Ott van az 1500 West Georgia projekt, ami az Üvegek Városában, a Föld egyik legélhetőbb zónájában, Vancouverben foglalhat helyet. Ez egy toronyház, egy magas lakóépület a víz, a természet és Kanada ölén. Egy újabb mestermű a városi környezetben, Ole Scheerentől.
Az építész szereti további a kültéri mozikat. Ő tervezte és építette a Mirage City Cinemát 2013-ban Kairóban, valamint egy évvel korábban az Archipelago Cinemát Thaiföldön. Mindkét munka elérhető és megtekinthető a honlapján.

olescheeren

Continue Reading

Are We Going To Live On Mars By 2027?

Strap yourselves in, we’re going to Mars. It sounds like a science fiction. Stephen L. Petranek says, thousands of people are going to colonize Mars in about 15-20 years. He wrote a TED book (How We’ll Live On Mars, 2015) about moving to this planet. Not only because of our Earth’s environmental problems, but also because exploration is in our DNA. Simply think of when millions of  years ago humans evolved in Africa and then slowly but surely spread out across the entire planet. Think of Christopher Columbus and Ferdinand Magellan. Think of Neil Armstrong’s Moon mission.
But what is Mars like? Can we actually survive there? Have you seen the 2015 moovie The Martian? The planet is
 less than half of the size of Earth, but the surface area is about equivalent to the surface area of the Earth that you can stand on (as Earth is mostly covered by water). The atmosphere on Mars is really thin and it’s really cold there, about -80 Celsius degree. But there’s water on Mars! Or at least, ice, which is expected to be a great water resource. Mars has a lot less gravity than on Earth – you can fly. But there’s a huge distance between Mars and Earth, which takes about 8 months travel when the two planets are the closest to each other. And this happens only once in two years.
Do you know Tesla Motors? PayPal? Their “inventor” is Elon Musk. He’s about to revolutionize exploration with SpaceX. (SpaceX’s Falcon 9 rocket is lifting tons of supplies to the International Space Station.) He’s going to land on Mars, and he would like to sell tickets (for $500,000) to the journey. To Mars, no returns. Most of us wouldn’t give up their careers, their families, but there are already a few applicants who’re ready to clean the slate.
I’m not going to tell you about the technologies we’re going use to make water, food and oxygen – Stephen Petranek did in his book and TEDTalk. But we’re able to do this. By using terraforming, plant systematics, territorial planning, geology, energy engineering and genetical engineering, we can live on Mars steadily. We can build cities and a Mars-society. We just need the courage to do that. Whether it is good or not, only the future can tell. How does it sound? Would you leave Earth for Mars? Would you move to the Red Planet? :)
Regardless of what the future holds, I really enjoyed both the book and the audience. (Parts of the English version of this post are originally from the transcript of “Your kids might live on Mars. Here’s how they’ll survive” TEDTalk.)


***


Biztonsági öveket bekapcsolni, megyünk a Marsra. Úgy hangzik, mint egy sci-fi. Stephen L. Petranek szerint 15-20 éven belül emberek ezrei fogják benépesíteni a Marsot. Írt egy TED-könyvet (Életünk a Marson, 2015) arról, hogy a vörös bolygóra költözünk. Nem csak a Föld környezeti problémái miatt, de azért is, mert a felfedezés a génjeinkben van. Elég arra gondolni, amikor évmilliókkal ezelőtt az Afrikában kialakult új emberfaj lassan, de biztosan elkezdte benépesíteni az egész bolygót. Elég Kolumbusz Kristófra és Ferdinánd Magellánra gondolni, és végezetül ott van Neil Armstrong Holdmissziója.
De milyen a Mars? Tényleg élhetünk ott? Ismerős lehet a 2015-ös Mentőexpedíció című film. A bolygó kisebb, mint a Föld fele, de a felszíne csaknem megegyezik a Föld lakható, szilárd felszínével (mivel a Földet nagyrészt víz borítja). A marsi atmoszféra nagyon ritka és nagyon hideg van, előfordul a -80 fok. De van víz a Marson! Vagyis ami azt illeti, jég, amiből vizet nyerhetünk. A Marson sokkal kisebb a gravitáció, mint a Földön, így például repülni is könnyebb. De hatalmas a távolság a Mars és a Föld között, még akkor is 8 hónapot vesz igénybe az utazás, amikor éppen a legközelebb vannak egymáshoz, ez pedig csak kétévente egyszer fordul elő.
Sokan ismerik a Tesla Motorst és a PayPalt, valamint “feltalálójukat”, Elon Muskot is, aki az űr felfedezését szeretné forradalmasítani a SpaceX-szel. (A SpaceX újrafelhasználható Falcon 9 nevű rakétája több tonna szállítmányt küld a Nemzetközi Űrállomásra.) Elon Musk landolni fog a Marson, és az utazásra jegyeket is árul ($500,000-os áron). A Marsra, csak oda. A földi populáció nagy része nem adná fel az itteni életét, karrierét, családját, de már vannak jelentkezők, akik szeretnének új életet kezdeni – a Marson.
Én nem szeretnék beszámolni a víz- és oxigénnyerési, mezőgazdasági technológiákról és stratégiákról – Stephen Petranek ezt tette a könyvében és a TEDTalk-jában is. De meg tudjuk csinálni, már birtokunkban vannak az eszközök. A terraformálás, a plant systematics, a territorial planning, a földtudomány, az energiatudomány és a génmódosítás segítségével probléma nélkül élhetünk a Marson. Városokat és társadalmat építhetünk, csupán némi bátorságra van szükségünk. Azt pedig, hogy ez jó lesz-e vagy sem, csak a jövő mondhatja meg. Szívesen meghallgatnám mások véleményét is erről. :)
És attól függetlenül, hogy mit hoz a jövő, számomra a könyv és az előadás is nagyon élvezetes volt.

Névtelen-7

 

Continue Reading

My Thoughts On Green Future #6

I spotted Zsofi Rimoczi’s blog (she writes it in Hungarian) only a few days ago, but I really agree with her point of view on eating. She’s vegan and she’s absolutely not for food we can buy in supermarkets. Besides posting vegan recipes, Zsofi also shares her thoughts on health and food industry; and her boyfriend writes to the blog, too. They’re so sympatic, it worth following them on Instagram (@rimoczizsofi and @laszlomarosi).
As I’ve already mentioned, I really agree with veganism and avoiding artificial victualage. Air is largely poisoned by food industry factories, not mentioning works where all the products are getting packed and conserved. As I see it, the solution is in consuming fruits and vegetables – animals weren’t made to be killed and ate. What if we all grown our food at home under natural circumstances, even inside the house in pots. There are such a lot of ways we could prepare plants, and due to unbelievably fast carriage, today there aren’t any foreign fruit/vegetable that is not avalailable in most country’s supermarkets (did you know about firms which deliever plants?). There was an article from last year about vitamins: scientists revealed that there’s only one vitamin we can’t find in herbals, B12 – but we need a very small amount of it. Unhealthy/junk food pollutes us more effectively than smog or any other parts of the polluters’ list. We have to make people eat green and think conscious, this is obviously the secret of living longer. Zsofi follows the lifestyle called 80/10/10 which means our nutriments (their kcalcapacities) consist of carbohydrates in at least 80%, protein in maximum 10% and fat in maximum 10%. Let’s take a look at the chart below.
I think we need more restaurants using fruits, vegetables and natural materials. Besides this I also have an idea for downloading food from the internet – I’m going to talk about it soon.

***

Néhány napja találtam rá Rimóczi Zsófi blogjára, aki már jó ideje vegán életmódot folytat és abszolút ellenzi a bolti élelmiszereket. A növényi eredetű alapanyagokból álló ételek receptjein túl Zsófi és a barátja közösen írnak az egészségről és az élelmiszeripar visszásságairól. Nekem nagyon szimpatikus a gondolkodásmódjuk, az Instagramon @rimoczizsofi és @laszlomarosi néven találjátok meg őket. Mindkettőjüket érdemes követni, az életmódjukkal kapcsolatos képek mellett mindketten foglalkoznak filmezéssel is. :)
Teljesen egyetértek a vegán táplálkozással, főleg a mesterséges élelmiszerek mellőzésével. Nem biztos, hogy a húsról könnyen le tudnék szokni, de szeretném egyszer kipróbálni a teljes mértékben vegán táplálkozást. Szerintem abszolút ebben van a jövő. A levegőt nagymértékben szennyezik az élelmiszeripari üzemek, nem beszélve azokról a gyárakról, amelyekben csomagolják, tartósítják az elkészült termékeket. Szó szerint termékekről van szó, hiszen ami mesterségesen készül, az nem étel, hanem termék. Szerintem a probléma egyetlen megoldása az, ha áttérünk a gyümölcsök, zöldségek fogyasztására. Mindenki megtermelhetné magának az ételét otthon, természetes körülmények között, akár egy kiskertben, akár (cserepekben) a lakásban. Rengetegféleképpen feldolgozhatjuk, elkészíthetjük a növényeket, ráadásul a gyors és hatékony logisztikának köszönhetően ma már nincs olyan külföldi, idegen alapanyag, ami nem lenne elérhető a legtöbb országban (én csak nemrég tudtam meg, hogy bizonyos cégek gyümölcsöket és zöldségeket szállítanak akár házhoz is). Egy tavalyi cikkben azt olvastam, hogy a B12 az egyetlen vitaminfajta, ami csak az állati eredetű táplálékban található meg – erre viszont csak nagyon kis mértékben van szüksége a szervezetünknek, ezt a kis mennyiséget pedig vitaminkészítmények formájában is a vérbe juttathatjuk. Az egészségtelen táplálkozás, a megbízhatatlan éttermek és a gyorsételek napjainkban károsabban hatnak ránk, mint a szmog vagy bármely más környezetszennyező tényező. Nagyon fontos, hogy a továbbiakban egészségesebb életre ösztönözzük az embereket, hiszen nyilvánvalóan ez a hosszú élet titka. A Zsófi által követett 80/10/10 nevű étrend alapja az, hogy a tápanyagainknak (azok kalóriatartalmának) minimum 80%-a szénhidrát, maximum 10%-a fehérje és maximum 10% zsír legyen. Pontosan ez az arány a leghétköznapibb gyümölcsökben és zöldségekben, amiket a diéta szerint amikor csak tudjuk, nyersen kell elfogyasztanunk. Nagyon egészséges és jó vitaminforrás például az alma, a banán vagy a narancs, viszont, ahogy a mellékelt táblázat (forrás: egeszsegestaplalkozas.eoldal.hu) is mutatja, vannak olyan zöldségek, gyümölcsök és magvak, amelyekből nem éri meg sokat enni. Ennek ellenére ezek is egészségesek, a példa csak azt akarja szemléltetni, hogy a legegészségesebb ételeinket bárhol beszerezhetjük, ezek a legegyszerűbbek. :)
Szerintem több gyümölcsökkel, zöldségekkel, természetes alapanyagokkal dolgozó étteremre lenne szükségünk. Emellett elgondolkodtam az eddig sokak által hiányolt “ételek letöltése az internetről” ötleten is, már van egy tervem rá, hogy hogy is lehetne ezt kivitelezni. 

carbohydrates
/ szénhidrát
(%)
protein /fehérje
(%)
fat / zsír
(%)
Apple / Alma 95 2 3
Banana / Banán 93 4 3
Orange / Narancs 88 7 5
Broccoli / Brokkoli 70 20 10
Carrot / Sárgarépa 90 6 4
Lettuce / Saláta 68 17 15
Spinach / Spenót 54 31 15
Tomato / Paradicsom 79 12 9
Avocado / Avokádó 19 4 77
Sunflower / Napraforgómag 13 14 73
Walnut / Dió 9 8 83

6

Continue Reading

You Have To Read/Watch These

Now that school and all 8th grade struggles are over, I have much more to rest. As I’m not a gret fan on not doing anything, I prefer writing blog posts and reading instead of lying on the sofa. Besides compulsary reading (although I do not have required books yet, as I’m attending an intensive language learning class next year and I’m going to have 18 French lessons a week) I have books in connection with environmental protection, astronomy, theoretical physics, mathematics and information technology on my bookshelves. (That isn’t true, they’re not there physically. I’m an environmentalist, I use my e-book 95% of the time. I highly recommend Kindle Paperwhite, this is the type of e-book device I use. Most books can be downloaded from the internet.)
I’ve just bought one of Michio Kaku’s books, Physics of the Future from 2011. Kaku is the author of many scientifical bestsellers and science-popularizing books such as Hyperspace, The Future of the Mind, The Physics of The Impossible, Paralell Worlds or Beyond Einstein; and besides writing, he’s also known for the string field theory. He’s inspired by such interesting topics like human brain, future, space or internet. He’s trying to answer many questions of today’s biggests with the help of hundreds of leading scientists. In Physics of the Future, he’s investigating the development of science fields and technology. He and his scientist helpers forecast the new appliances and technologies that can be founded and launched by 2100. In the first chapter, he notes that some people’ve already predicted the future earlier. For example, Jules Verne, the author of Paris in the Twentieth Century (1863). His predictions on skyscrapers, air conditioning, television and modern vehicles were really on target – as much that one of Verne’s relatives first thought it was too unbelievable to publish the book when he found it in 1994. In 1865, in the book From the Earth to the Moon, Verne wrote down almost perfectly all the details of the 1969 Moon mission: the place of start, the size of space modul, the number of attendees, the way of coming back and weightlessness, too. He often consulted with scientists, with whose help he culd build up these futuristic books. But the polymath of molymathes, Leonardo da Vinci was a “predictor” as well, he designed airplanes, robots and modern calculators – some of his only-paper-existing investions were builded in the seventies and eighties, and guess what? One and all worked. Based on the previous examples, the American-Japanese physicist and author shows us some unbelieveably new, modern, for ranks inconceivable, but in labs already existing innovations, such as internet in our bodies, intelligent rooms or controlling our electricist instruments with our brain. As soon as I finish Physics of the Future, I’ll buy another book of Kaku’s.

Although I haven’t read any of Stephen Hawking’s books, I highly recommend them. Hawking writes about spacetime, black holes, dark energy and other miracles/secrets of the cosmos most of the time, but with co-author Leonard Mlodinow he tries to answer more questions of humanity in their book The Grand Design. The physicist made a few documentaries (most of them in cooperation with National Geographic), you can Google them or find some here. (You can also watch them online or download them via not official sites.)

But there’s another great documentary series: Morgan Freeman started his very own called Through the Wormhole in 2010 on Discovery. The Oscar-winning actor is also reaching for the greatest solution of our unvierse’s secrets. On Hungarian television (Discovery/Discovery Science) this series is on the air about 5-6 times a day, but you also can download it from the internet.

And finally, what I spend most of my freetime with: TED. Ideas worth spreading – as short, meritorious, instructive talks/perfomances. More than 1500 TEDTalks on our everyday life, science, art, new technologies, media, future, energy, humans or even space. It’s also a great way to improve your vocabulary or get more confident in talking when you’re learning a new language. TED is the common topic of the cultivated society, a cultural playground where everyone finds something to deal with. There are playlists collected by TED, but you also can search by topics. Some performers published books based on their talks, these TEDBooks can be bought in any bookstores. It’s actually worth “trying out” some of these talks, they’re full of valued thoughts. Have fun! :)

***

Most, hogy megkezdődött a szünet, és már a ballagáson és a beiratkozáson is túl vagyunk, több időm jut kikapcsolódni is. Próbálok sok bejegyzést írni, de nagyon szeretek olvasni is. A kötelező olvasmányokon kívül (amik tulajonképpen nekem még nem kötelezőek, mert jövőre nyelvi előkészítőre fogok járni, 18 franciaórám lesz hetente) környezetvédelemmel, csillagászattal, elméleti fizikával, matematikával és informatikával kapcsolatos könyvek sorakoznak a polcaimon. (Ez valójában nem igaz, környezetvédőként ritkán választok papír alapú könyvet, 95%-ban e-bookot olvasok. Nagyon ajánlom a Kindle Paperwhite-ot, én is egy ilyen készüléket használok, a könyveket pedig teljesen ingyen töltöm le az internetről.)
Mostanában szereztem be Michio Kaku egyik 2011-es könyvét, A jövő fizikáját. Kaku olyan tudományos bestsellerek szerzője, mint a Hipertér, Az elme jövője, A lehetetlen fizikája, a Párhuzamos világok vagy az Einstein kozmosza; emellett a húrelmélet legjelentősebb mellékágának, a húr-térelméletnek az egyik megalkotója. Olyan érdekfeszítő témák foglalkoztatják, mint az emberi agy, a jövő, a világűr vagy az internet. Korunk legfontosabb kérdéseire próbál válaszokat adni több száz sikeres tudós segítségével. A jövő fizikájában a természettudományok és a technika fejlődését kutatja. Szakemberek által jósolja meg, hogy milyen új eszközök és technológiák jelenhetnek meg 2100-ig. A Bevezető fejezetben érdekesen ír arról, hogy korábban már többen is “megtippelték” a jövőt, például Jules Verne író, aki 1863-ban készítette el Párizs a XX. században című könyvét. Szinte hátborzongató pontossággal írt a felhőkarcolókról, a légkondicionálásról, a tévéről és a modern közlekedésről. 1865-ben az Utazás a Holdra című könyvében megjósolta az 1969-es küldetés összes részletét: az indítás helyét, az űrkabin méretét, a résztvevők számát, a visszatérés módját és a súlytalanságot is. Rendszeresen keresett fel tudósokat, akiknek a törekvéseiből és elképzeléseiből mindezeket össze tudta állítani. De mindannyiunk kedvenc polihisztora, Leonardo da Vinci is “látnok” volt, aki repülőgépeket, robotokat, számológépeket tervezett – ezeket a 70′-es, ’80-as években tesztelték, és kivétel nélkül remekül működtek. A példákból kiindulva az amerikai-japán fizikus és szerző hihetetlenül modern, számunkra még elképzelhetetlen, de laboratóriumokban már létező újdonságokat mutat be, mint például a testünkbe épített internet, az intelligens szoba vagy az eszközök irányítása gondolataink erejével. Amint végzek A jövő fizikájával, rögtön megveszem majd Kaku valamelyik másik könyvét is.

Ugyan még nem olvastam, de már letöltöttem és nagyon ajánlom Stephen Hawking könyveit. Hawking a téridőről, a fekete lyukakról, a sötét energiáról és a kozmosz többi titkáról ír a legtöbbször, de szerzőtársával, Leonard Mlodinow-val az emberiség más nagy kérdéséire is megpróbálnak választ adni A nagy terv című könyvükben. A fizikus több dokumentumfilmet is készített már (főleg a National Geographicnak), ezeket ezen a linken találjátok meg a vetítési idejükkel együtt. (Néhányat megtaláltam letölthető és online nézhető változatban is!)

Van még egy nagyon jó dokumentumsorozat: Morgan Freeman a Discovery közreműködésével indította útjára 2010-ben a Through the Wormhole, azaz A féreglyukon át című műsorát. A színész is a világűr nagy rejtélyeit kutatja. A Discovery és a Discovery Science naponta többször is sugározzák ezt a műsört, a teljes listát itt találjátok. Egyébként ez a sorozat is ingyenesen letölthető az internetről.

És amivel a szabadidőm legnagyobb részét töltöm: TED. Terjesztésre érdemes ötletek rövid, tanulságos előadások formájában. Több mint 1500 inspiráló TEDTalk a mindennapi életről, a tudományról, a művészetről, az új technológiákról, a médiáról, a jövőről, az energiáról, az emberről vagy éppen a világűrről. A legtöbb magyar felirattal is elérhető, de szerintem felirat nélkül vagy angol felirattal is teljesen élvezhetőek, egyszerű a nyelvezetük. A TED a társadalom művelt rétegének általános témája, egy kulturális játszótér, ahol mindenki megtalálja azt, ami érdekli. Vannak összeállított lejátszási listák, de a témák közötti böngészés is elérhető. Néhány TEDTalkból könyv is készült, ezek bármelyik könyvesboltban kaphatóak. Mindenképpen érdemes belehallgatni egy-két előadásba, tele vannak értékes gondolatokkal. Jó nézelődést! :)

recommendation

Continue Reading

My Thoughts On Green Future #5

My blog has been thirsting after update for the past weeks, and now it finally gets it – but this change’s going to be brand new and way different than others before. When I started blogging, I decided to use this platform to public everything I get and I’m interested in, this is me, a place where I can do whatever I want to, regardless of other people and their opinion. First of all, I have to tell you I’ve never loved especially science or arts. For me, the force of brain is just as significant as style. I can’t imagine myself without either technology and aesthetics. I’m deeply in love with solving complex problems where I can activize all fields of my brain and diverse projects I can improve myself. I may’ve never mentioned before, but in my freetime I learn programming, maths and physics – while I also like history, environmental protection, art and actually all fields of study except literature.) To be honest, I just can’t agree with the unmotivated mind of students in my age. I would like to make people realize that science is the most exciting thing ever. I would like to tell them science is the only way to survive. In most cases having fun while learning is the most effective way of remembering things. Lately my school organized an event that supported a couple students to take part in 3 few-hours-long lessons in a nearby natural scientific laboratory where we could enlarge our knowledge of physics, biology and chemistry. Being a lab rat, a few of us finally managed to understand complicated things while experimenting with common and rare, interesting materials and implements. Another good example is when you start learning a language and boost your vocabulary easily with words in a topic you’re interested in. That’s why I thought we’re in need of a few playfully educating apps procreating a new educating system. We still need devices for students to view these apps on. The English translation of the original post is a curtailed version, but it meets the point of the Hungarian text. Once you’d like to learn more, keep following my blog. What do you think?

***

A blogra már igazán ráfér a frissítés, ami most a tartalmat is átfogóan érinteni fogja. Amikor elkezdtem írni, arra gondoltam, hogy bármivel is fogok foglalkozni a későbbiekben, ezen a felületen publikálhatom, hiszen ez vagyok én, itt azt csinálok, amit szeretnék, mindenki mástól és az idegen véleményektől függetlenül. Mielőtt belevágok az egészbe, el kell mondanom magamról, hogy sohasem voltam kifejezetten tudomány- vagy kifejezetten vizualitáspárti. Nagyon fontosnak tartom a műveltséget, a technikát, a fejlődést, de ugyanakkor a stílus, az esztétika is nagy szerepet tölt be az életemben. Egyik nélkül sem tudom igazán elképzelni magam, szeretek komplex problémákat megoldani, amik mindkét területet igénybe veszik, és szeretek különböző projektekkel kísérletezni. Talán még sohasem említettem, de a szabadidőmben programozást tanulok; és nagyon érdekel a matematika és a fizika is. Mindehhez jön még a történelem, a környezetvédelem és a művészet, és rájöttök, hogy valójában az irodalmat és a zenét leszámítva minden “tudományágat” szeretek. Az az igazság, hogy egyszerűen nem tudom megérteni a korombeliek motiválatlanságát az új ismeretek szerzésének terén. Tudom, hogy ezeknek a fiataloknak a nagy része reménytelen eset, de van egy kis létszámú csoport, akiket némi segítséggel és ösztönözéssel rá lehetne venni a művelődésre. Arra gondoltam, hogy az ilyen diákoknál a legtöbb esetben – még idősebb korban is – az válik be, ha szórakozás közben sajátítanak el új ismereteket. Nemrég az iskolám jó néhány tanulójának lehetőséget adott arra, hogy egy közeli természettudományos laborban 3 több órás foglalkozáson vegyünk részt, amelyek keretei között többet megtudhattunk az általános iskolában nem oktatott fizikáról, biológiáról és kémiáról. Ezeken az órákon hétköznapi és ritka anyagokkal, és számunkra addig ismeretlen, az iskolánkban nem megtalálható eszközökkel kísérleteztünk, a személyes tapasztalatoknak köszönhetően pedig rengetegen éppen ott, a laborban értettek meg nagyon fontos dolgokat. Elég csak arra gondolnunk, hogy mikor egy nyelvet tanulunk, mennyivel könnyebben jegyzünk meg érdeklődési körünknek megfelelő szavakat, kifejezéseket – még az első idegen nyelvű olvasmányélményeink is egészen biztosan a kedvenc témáinkhoz köthetőek lesznek. Éppen ezért arra gondoltam, hogy több “játékosan tanító” jellegű alkalmazásra lenne szükség, akár középiskolásoknak vagy a felsőoktatásban tanulóknak is. Lakóhelyem híres szülöttje, Kövy Sándor jogászprofesszor a 19. század elején a sárospataki református főiskola oktatójaként, Kossuth Lajos kedvenc tanáraként írta be magát a történelembe: pedagógiájának titka az volt, hogy létrehozott egy fiktív közigazgatási egységet, amin belül minden hallgatójának külön szerepet osztott, nagy szerepet tulajdonított a gyakorlati oktatásnak. Úgy gondolom, hogy ez a módszer, vagy legalábbis ennek egy változata napjainkban is megállná a helyét. A modern technikának köszönhetően ma már bárki készíthet weboldalt és fejleszthet alkalmazást, és ha már adva van a lehetőség, érdemes lenne iskolai célokra használható applikációkat készíteni. Természetesen már vannak ilyenek, de közel sem olyan szervezettek, mint amilyenekre gondolok. Egy olyan rendszer kellene, ami több alkalmazást is tartalmaz, amik teljes mértékben összefüggnek, ugyanakkor külön-külön, szeparáltan is oktatóak velük az egyes tantárgyak. Ahogyan már korábban leírtam, szerintem globális szinten szükség lenne az edukáció digitalizálására, aminek hatására a világ összes iskolába járó gyereke elektromos eszközöket kapna tanulás céljából. Nagyon fontosnak tartom az oktatást, ezért írok róla ilyen sokat a jövő-szériámban. A jövő az oktatásban van, produktív generációkat kell nevelnünk. Rengetegszer említettem már, hogy ezúttal fontos lenne a jól átgondolt tervezés, a nem pénzközpontú gondolkodás, hiszen itt valóban a jövőről van szó, ha ezeket a gyerekeket nem részesítjük megfelelő oktatásban, akkor a generációnk veszve van. Sajnos nem találtam megbízható adatot azzal kapcsolatban, hogy Földünk lakosságának hány százaléka 18 éven aluli és hányan részei az oktatási rendszernek, de ők mindannyian számítanak. A tanulási morál még javítható. Egyelőre még nem tudom, hogy milyen típusú oktató-szórakoztató alkalmazások válnak be a legtöbbeknél, de jelenleg ezt a kérdést kutatom. Mit gondoltok? 

5

Continue Reading

Thoughts On Green Future #4

Last time I promised that today’s topic is going to be education. This is what my generation is really into, the regime affects us right now – so we now what kind of problems are still waiting for a solution. Hopefully in the future education will change in our country and globaly as well. Until now here’s this post, now directly in connection with environmental protection, I know, but if you think about it, we are in need of great professionalists, engineers, researchers to develope everything in an Earth-friendly way. We have to grow our knowledge about and experience in health care, chemistry, biology and technique. But it’s also important to let phsysical workers learn (I wouldn’t like to call them dumb or anything, but I think about them and they’re going to be a decisive layer of future society due to robots and automatics). So first of all we need an internationally well-running education system that makes long field trips or courses possible, and that deals with talented students. According to me (and my own observations) it would be the best if smarter students and less smarter students would be separated.  If you learned faster, you could take your exam faster, so you could save years of your life (and you could be much more productive). 8 years of elementary school could be binding, and than it would be possible to choose a major.
And my second idea is about didacticitisms, beacuse the way teachers try to teach is a bit obsolete. A few (few?) years ago interactive boards and laptops were fantastic, but this is 21st century and we have to move on. We need to modernize our teaching methods so we can make learning easier. And this is where my imaginary smartphones I’ve also mentioned a few/lot of times could come into our point of view. They’re future. We wouldn’t have to print all the books, notebooks, exercise books and tests, we could make it all work through electronics. (And until then we could reduce paper use with avoiding printing new books each year.) Technology is awesome, isn’t it? :)

***

Legutóbb azt ígértem, hogy írni fogok az oktatásról. Talán ez az a téma, amivel kapcsolatban igencsak elsőbbséget élvez a korosztályom, hiszen most mi vagyunk “benne” ebben a rendszerben – éppen ezért jól tudjuk, hogy milyen problémák várnak még megoldásra. Remélhetőleg a jövőben valóban átszervezésre kerül az oktatás mind hazai, mind globális tekintetben.  Tudom, hogy ez a bejegyzés nincs közvetlen kapcsolatban a környezetvédelemmel, de azért erről is esik majd szól. Az oktatás helyzete azért is fontos, mert a fenntartható fejlődéshez nagyon sok szakemberre lesz szükségünk. De azoknak is fontos a műveltség, akik nem szellemi munkát fognak végezni, ezért nekik is biztosítani kell a tanulási lehetőséget, ahogy már írtam, anyagi háttértől függetlenül. Szükségünk lenne egy nemzetközileg összehangolt rendszerre, ami lehetővé teszi és támogatja a hosszú tanulmányutakat, és foglalkozik a tehetséges növendékekkel. Személyes tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy az lenne a legjobb, ha ezentúl nem a kor, hanem az érettségi szint és a tudás határozná meg, hogy ki milyen évfolyamba jár és mit tanul. Aki gyorsabban tanul, az hamarabb vizsgázhatna az adott tárgyból, ezzel az ő ideje sem menne kárba. Ha ezzel a lépéssel megtakarít 3 évet a diplomája megszerzéséig, akkor 3-mal több évig lesz a társadalom hasznos, produktív tagja. 8 kötelező osztály elvégzése után lehetséges lenne a szakosodás, az érdeklődési körnek megfelelően a továbbtanulás.
A másik pedig, amivel kapcsolatban van egy ötletem, az maga az oktatási módszer – ami valljuk be, elég elavult. Néhány éve fantasztikusak voltak az interaktív táblák és a laptopok, de ez az idő lejárt, és ismét modernizálásra van szükség. Itt jöhetnének a képbe az előző bejegyzésekben szereplő, mindenkinek járó okostelefonok. Néhány alkalmazásra van csupán szükség ahhoz, hogy a telefon ne csak a szórakozás, de az oktatás eszköze legyen. Nem kellene tehát tankönyveket nyomtatni, elég lenne az elektronika. Addig pedig legalább csökkenthetnénk a papírfelhasználást azzal, hogy nem készítünk minden évfolyamnak új tankönyveket. :)

4

 

Continue Reading

Thoughts On Green Future #3

I think you’re not surprised at the green future post – I got into the habit of writing them so much I even wouldn’t like to stop. But what is your opinion about the series? If you have any ideas or observation in connection with it, please write it down! :)
Today I would like to continue the topic I finished my last post with. Nowadays there are huge differences between an average upper-middle-class bourgeois and for example a Masai person living in Kenya or even between their homes, maybe that’s the biggest problem. It would be important to build places to live in for waifs, fugitives and immigrants. There are many private means from what we could finance all these operations, but we have other issues to solute as well. It wouldn’t be better if their homes would be better, habitabler but they still couldn’t do anything for society, so I think we should propagate education even in this circuit. I don’t only mean elementary schools – we need more institutions of higher education, surgeries, shopping facilities, intellectual pleasure grounds, theaters, libraries, coliseums in least developed countries. We are in need of traditionalists, but their activity could be continued in reservations or on special events, but I think there are people who are attracted by development – we should give them a chance! They should go to school, travel, see the world, meet people with different lifestyles, because they deserve this. We still need physical workers, but as this has on effect on the quality of the work, everyone should do at what he/she is the best. We need to ensure the the best environment for people who would like to learn (irrespectively of skin colour, provenance and financial status). In connection with this we have to inaugurate a brand new, globally admissible, functional educational regime that makes learning accessible for anyone. According to my plans, I’ll post about this next time. :)

***

Gondolom, nem meglepő, hogy ez egy újabb zöld jövő-típusú bejegyzés. Egyre jobban belejövök, viszont nem tudom, mit szóltok hozzá, eddig csak idegen nyelvű vélemények érkeztek. Ti mit gondoltok a sorozatról, magyar olvasók? Ha esetleg van valamilyen megfigyelésetek, ötletetek a témával kapcsolatban, írjátok le kommentben! :)
Azzal a témával folytatom, amivel legutóbb befejeztem. Manapság óriási különbségek figyelhetőek meg egy átlagos amerikai felső-középosztálybeli polgár és például egy kenyai maszáj ember otthona között, talán ez az első megoldásra szoruló probléma. Fontos lenne, hogy lakhelyeket teremtsünk a hajléktalanok, menekültek, bevándorlók számára. Számtalan olyan magánvagyon létezik, amelyekből akár ilyen kaliberű építkezéseket is finanszírozni lehetne, de természetesen egyelőre nem csak ez jelent gondot. Hiába lenne szebb, lakhatóbb otthonuk, ha ezek az emberek továbbra sem tudnának tenni semmit a társadalomért, ezért fontosnak tartom a köreikben folyó oktatás népszerűsítését. Nem csak általános iskolákra, hanem felsőoktatási intézményekre, orvosi rendelőkre, vásárlási lehetőségekre, szellemi jellegű szórakozóhelyekre, színházakra, könyvtárakra, sportlétesítményekre is szükség van még a legkevésbé fejlett országokban is. Természetesen az ősi, törzsi kultúrák megőrzése is fontos, de ez tovább folyhatna a rezervátumokban és a hagyományőrző ünnepeken, azokat az embereket viszont, akiket egy kicsit is vonz a fejlődés, mindenképpen ösztönözni kell az iskolába járásra. Lehetőséget kell adnunk nekik arra, hogy utazzanak, bejárják a világot, nyelveket tanuljanak, más életstílusokat ismerjenek meg és sajátítsanak el, hiszen mindezt ők is megérdemlik. Persze továbbra is szükség van fizikai munkásokra világszerte, de fontos, hogy mindenki azt csinálja, amiben jó, amit szeret is, hiszen ez kihat a munkatermék minőségére. De úgy gondolom, hogy azok, akik művelődni szeretnének, azoknak bőrszíntől, származási helytől és anyagi helyzettől függetlenül biztosítanunk kell az ehhez megfelelő környezetet. Ezzel kapcsolatban szükség van egy nemzetközi szinten is jól szuperáló, funkcionális oktatási rendszerre, ami bárki számára lehetővé teszi a tanulást. A terveim szerint a következő bejegyzés erről fog szólni. :)

3

Continue Reading

Thoughts On Green Future #2

I’m here again, and today’s post deals with environmental protection – this is the second part of the series. Last time I made a summary of changes I would do for green future, and now I would like to talk about something really exciting: paper. Making of paper goes back to ancient times (people in old China and Sumer invented the technique about 5000 years ago) and have bearing on the evolution of writing. Technology developed a lot during this time, but necessity of materials and ingredients couldn’t change. Nowadays a ton of plain, white paper consumes about 15-16 trees, and we destroy them regardless of expense. Have you ever thought about the woods went to rack a ruin because of books and newspapers? Due to today’s technology we have an opportunity to dowload all of these via internet instead, but not enough of us take it. We could cover the windows of many polluting paper factories with blinds. Workers could do recycling for a living. But we could start the solution of this complicated problem by giving people a uniform telephone appliance for free or with a large preferment that would give us a leg up in everyday actions as well. From that time we wouldn’t be in need of printed bills or cheques, because even the problem of bank administration would be wrapped up by these phones. But there are requirements to suit: the phones have to be long-lasting, hickory, strong, high in quality (as we would like them to be useable for 4-5 years) and last but not least, we love easy-to-use machines, or not? This is important mostly because of elder people (I just read in an article that gerontocracy is going to be a political system in 200 years), maybe we’ll have to produce different, simpler phones for them with large lettering. But I could imagine that we’ll have to choose from a lot of functions (like picture resolution, camera abilites and effects or something that is available at Apple already, storage) when ordering the phone, and the prices would be geared to this. And how about education? These multifunctional phones would be useful in schools as well – with this we could solve the problems in connections with printing workbooks and notebooks, and they make visual teaching (for example showing a video, an old object or an event) and learning much easier. But this moment there are more than 7 billion people on Earth (it’s worth checking this site), so making of these phones would be too expensive and costly. We need new energy sources and it’s also important to recycle superfluous electronic equipment. People could take their old televisions, computers or kitchen machines to dumpsites for money, and the phones would be made of these. But we are entitled to ask if it’s okay to give African people phones when they even can’t read. At the moment 12% of the population consists of people living in least developed countries. If we would like to make these reforms come into reality, we have to do something for these people. I’ll engage in this in an other post. :)

***

Ismét egy környezetvédelemmel kapcsolatos bejegyzéssel jelentkezem, ez a sorozat második része. Legutóbb összefoglaltam nagy vonalakban, hogy én hogyan képzelem el a jövőt, most viszont úgy gondoltam, hogy kitérek valami érdekesre: a papírra. A papírgyártás technikájának története az ókorba, nagyjából 5000 évre nyúlik vissza és szorosan összefügg az írás kialakulásával. A technika rengeteget fejlődött az évezredek során, de az anyagszükséglet semmit sem változott. Napjainkban 1 tonna egyszerű, fehér papír előállításához nagyjából 15-16 fát kell kivágni. Gondoljunk csak bele, hány erdő pusztul ki azért, hogy mi könyveket, újságokat, magazinokat, hírlapokat olvashassunk vagy éppen írhassunk. A modern eszközöknek köszönhetően lehetőségünk van mindezeket elektronikusan letölteni, és mégsem élünk vele elegen. Sok papírgyártással foglalkozó, környezetszennyező anyagokat kibocsátó gyárat lehetne így bezárni. A dolgozók onnantól pedig a felesleges papír újrahasznosításával foglalkozhatnának. Az összetett probléma megoldását ott lehetne elkezdeni, hogy mindenki kapna egy egységes telefonkészüléket (vagy legalábbis kedvezménnyel lehetne megvásárolni), ami a mindennapi életet is megkönnyítené. Ezután már nem lenne szükség csekkek, számlák nyomtatására sem, hiszen a banki ügyintézés is lehetséges lenne a telefonokon keresztül. A készülékeknek tartósnak, strapabírónak, minőséginek és könnyen kezelhetőnek kell lenniük, hogy akár 4-5 évig is használhatóak legyenek. Még az idősebb korosztályt is ösztönözném a telefonok megvásárlására, nekik egy eltérő, egyszerűbb, “nagyobb betűs” változatot is lehetne gyártani. De azt is el tudom képzelni, hogy a telefonok megrendelésénél számtalan funkció közül lehet választani, vagyis mi döntenénk el, hogy mit tudjon a készülék és mit nem (személyre lehetne szabni például a kép felbontását, a kamera képességeit és effektjeit, a telefon oldalán lévő csatlakozókat és gombokat, vagy ahogy az Apple készülékeknél már most is elérhető, a tárkapacitást), persze ennek függvényében mozogna az ár. Az oktatásban is rendszeresíteném ezeket az eszközöket, ezzel a rengeteg tankönyv és füzet nyomtatása sem okozna többé gondot, ráadásul így több lehetőség lenne bemutatni a tanultakat vagy akár rekonstruálni egy régi tárgyat, egy eseményt vagy akár egy természeti képződményt. Több, mint 7 milliárd ember él a Földön jelenleg (ezt az oldalt érdemes megnézni), ennyi telefon elkészítése elég költséges és nehéz lenne. Ehhez nemcsak új energiaforrások kellenének, hanem a feleslegessé vált elektromos készülékek újrahasznosítása is szükségessé válna. Az emberek lerakóhelyekre vihetnék a régi tévéjüket, számítógépüket, konyhai gépeiket némi pénzért cserébe, ezekből pedig készülhetnének a telefonok. Persze joggal kérdezhetnénk, hogy mégis mit kezdenének az afrikaiak ezekkel a telefonokkal – jelen pillanatban a legkevésbé fejlett országok lakossága az összlakosság 12%-át alkotja. Természetesen a reformok megvalósításához szükség lenne arra, hogy az itt élő emberek helyzete javuljon. Ezzel egy másik bejegyzésben foglalkozom majd. :)

2

Continue Reading

Thoughts On Green Future #1

I know it’s been a long time since my last publication, but for today I have something extraordinary to propitiate you. In the past weeks I spent a lot of time thinking about the future of our planet. For the present, I don’t think I could rule the world, but I would like to attach importance to the problems. This time I wouldn’t like to make an enumeration of causes, we all know them – I just would like to motivate you. Do something for Earth. Speak about the maintainable future. And I would like to ask you (as conscious customers) to think about clothes. I know you love dressing up the way I do, but don’t you mind what it means for industry? Our economics require teenager workers (in daily 12 hours, for 6$ weekly) on the Philippines. It’s terrible. This is all for those absolutely low-in-quality clothes we can wear for a few months only. We have to do something for this. We have to reorganize this department. Be conscious. As for my part, I think future is in natural materials. It sounds quite distant (in a figurative sense), but we need to get rid of synthetic textiles. There has to be a way to use them somehow, maybe in an other department (with gains), or at least to get them placed somewhere (on an other planet?). If it comes to that, I would like to make all the flitters, studs and faux leather embellishment GO. What would happen if people dressed simpler? I’d reform wardrobes. I think everything would be much easier if we had global fashion companies offering a multifunctional, variable, low-key but stylish and personializeable capsule wardrobe that is avalaible for anyone.  Don’t matter how much it hurts, but I’d let luxury brands (or at least their unobtainable trait) go. They could still work and they wouldn’t have to say goodbye to runway coming out, but we have to diminish the number of their items in the manufacture. But how about smog-filled metropolitan lifestyle? The problem is getting more and more depraved, and the quality of air & the state of health is in a crysis due to amazing but pollutant technology. Exhaust fumes – these two words explain everything. And to this even public transport is not a solution. We need to educate experts who’ll create the first environmentally sound vehicles being available for anyone far and wide. As nowadays none of us would like to spend long hours with travelling, first of all these experts have to soup up. By the way, we did all these terrible things to Earth, so for a huge change we first have to reform ourselves. Number of ill, obese and overweight people is thriving. Warm thanks to frozen/junk food and meals that consist of aggregates. We could extend expectation for life even globally, if we grew our food, our ingredients at home. We could use waste lands. People, being badly off or having a not-so-good brain for learning could work on public farms, where they could take care of overtook animals and plants or even use up the food they made. Intellectuals could live in cities (and not in flats but in houses!), where they – even if in a smaller version – could have the own economy as well. That’s how I imagine future. I decided to work for it. What do you think? :)

***

Tudom, hogy nagyon régen írtam, viszont most egy egészen szokatlan poszttal készültem. Az utóbbi időben sokat gondolkodtam a bolygónk jövőjén. Egyelőre még nem sokat tudok tenni ezért az ügyért, de mindenképpen fontosnak tartom, hogy mihamarabb megoldjuk a témával kapcsolatban felmerülő problémákat. Ezúttal szeretném hanyagolni a szennyezés okainak felsorolását, hiszen ezekkel mindannyian tisztában vagyunk. Inkább szeretnélek Titeket ösztönözni arra, hogy beszéljetek a fenntarthatóbb jövőről, és ha tudtok, tegyetek érte. És megkérnélek Titeket, mint a divatipar tudatos fogyasztóit, hogy gondoljatok a ruhákra is. Tudom, hogy nektek is az öltözködés a mindenetek, akárcsak nekem, de a ruhák egyre nagyobb és nagyobb megterhelést jelentenek az iparnak. A világ gazdasági helyzete megköveteli, hogy például a Fülöp-szigeteken az akár tinédzserkorú munkások napi 12 órában, heti 6 dolláros bérért dolgozzanak. Mindezt azokért a minőséginek a legkevésbé sem nevezhető ruhákért, amik jobb esetben néhány hónapig szuperálnak, bár nem egyszer fordul elő, hogy még az első mosást sem élik túl. Szerintem ez ellen tennünk kell. Az ágazat átszervezésre szorul. Én személy szerint fontosnak tartom a természetes eredetű alapanyagokat. Tudom, hogy ez egyelőre távolinak és lehetetlennek tűnik, de szerintem meg kell szabadulnunk az összes műszálas textiltől. Biztosan van rá mód, hogy ezeket nyereségesen beépítsük valamelyik másik iparágba, vagy legalábbis elhelyezésre kerüljenek valahol. És ha már ilyen kaliberű változtatásokról beszélünk, akkor én reformálnám a gardróbokat is. Minden flitteres, szegecses vagy bőrbetétes darabtól megszabadulnék, és egyszerűbb öltözködésre ösztönözném az embereket. Olyan világméretű ruhaipari cégeket vezetnék be, amelyek sokoldalú, jól variálható, visszafogott, de stílusos, és személyre szabható kapszulagardróbot kínálnának bárki számára elérhető áron. Bármennyire is fájó ez, de végleg búcsút intenék a feleslegessé vált luxusmárkáknak, vagyis legalábbis az elérhetetlen jellegüknek. Működhetnének tovább és nem kellene lemondaniuk a kifutón való szereplésről sem, de a gyártósoron lévő termékek darabszámát jelentősen lecsökkenteném. Úgy gondolom, hogy az általuk felhasznált különleges és értékes alapanyagok népszerűsítése is alább hagyna ezután, ez pedig elősegítené a termékek árának csökkenését. Ezen kívül a fenntarthatóbb jövőről való gondoskodás magába foglalja a szmogos városi élet megváltoztatását is, hiszen a probléma egyre súlyosabb és súlyosabb lesz, hamarosan elfogy a levegő, a napfény, és az egészségi állapot világszinten romlani fog. Mind tudjuk, hogy mindezt az igen fejlett, de nem túl környezetkímélő technika okozza, hiszen a járművek kipufogógáza sűrű füstköddé gyűlik össze. Erre hosszú távon nem jelent megoldást a tömegközlekedés sem. Olyan szakemberekre lenne szükségünk, akik megalkotják az első olyan teljes mértékben környezetbarát járműveket, amik bárki számára megvásárolhatóak és könnyen kezelhetőek lesznek. Manapság már senkinek nem jelent problémát az, hogy hosszabb útra induljon autóval, a jövőben a járművek teljesítményén pedig csak még többet kell dolgozni, hogy ne kelljen hosszú órákat töltenünk utazással. De az életstílusunkkal kapcsolatban is akadnak gondok. Egyre több a betegség, a túlsúlyos emberek száma – mi okozza ezt? A fagyasztott ételek, a gyorséttermek, a boltban kapható, adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek. Akár globális szinten is növelhetnénk az élettartamot, ha mindezek helyett inkább magunk termelnénk meg az alapvető hozzávalókat. Benépesülhetnének az eddig kihasználatlan területek. A rossz anyagi helyzetűek, vagy kevésbé jó eszűek akár közfarmokon is elhelyezkedhetnének, ahol állami tulajdonban lévő állatok és növények gondozására ügyelnének, az általuk megtermelt élelmiszereket pedig el is fogyaszthatnák. Az értelmiségiek, a szellemi munkát végzők élnének a városokban, de panelházak helyett kertes házakban, ahol bár kisebb kivitelben, de ők is tudnának saját gazdaságot vezetni. Én így képzelem el a zöld jövőt, és a későbbiekben is nagy gondot fogok erre fordítani. Ti mit gondoltok? :)

kesz

Continue Reading