MBFWCE 2016

This weekend, Mercedes Benz Fashion Week Central Europe was organized in Budapest again. At the last minute, I unexpectedly received two tickets to the event (huge thanks to Dell!), so I visited Várkert Bazár on Sunday with Rebeka. We really enjoyed the time we spent there, the clothes were amazing and we met and talked to a lot of people. The first show we attended was the Young Talents, the designers were Cukovy, Celeni, MATES, Ester Kubisz and Nora Sarman – we’ve loved them all! After a longer lunch break, at 13.00 the Zsigmond Dora menswear show began. Then, we went backstage to look up the preparation of the Jiri Kalfar show. Watching what is happening behind the scenes has been such a special experience! During the afternoon, we’ve seen the Sandor Lakatos menswear show, and we have also been to the 17.00 show which contained creations of Svetlana Jacovic, BOLA, madame demode and Elysian. We had seats at the front or the second row almost on each show, I’ve been struggling to take as many acceptable pictures as possible (the photos I attached below are in random order). Unfortunately we had to leave before the last few shows late in the afternoon, but we had a lot of fun.

***

Hétvégén ismét megrendezésre került Budapesten a Mercedes Benz Fashion Week Central Europe. Teljesen váratlanul, szinte az utolsó pillanatban kaptam két jegyet (óriási köszönet a Dellnek!), így vasárnap mi is ellátogattunk a Várkert Bazárba Rebekával. Fantasztikusan éreztük magunkat, nagyon tetszettek a ruhák és rengeteg ismerőssel találkoztunk, beszéltünk. Az első show amit megnéztünk a Young Talents volt, ahol Cukovy, Celeni, MATES, Ester Kubisz és Nora Sarman kreációkat csodálhattunk meg. Egy hosszabb szünetet követően 13.00-kor kezdődött a Zsigmond Dora menswear bemutató. Ezután bementünk a backstage-be megnézni a Jiri Kalfar show előkészületeit, ezáltal tényleg betekinthettünk a kulisszák mögé is, ami külön élmény volt számomra. Délután megnéztük a Sandor Lakatos menswear show-t, 17.00-tól pedig Svetlana Jacovic, BOLA, madame demode és az Elysian ruháit láthattuk. Szinte minden bemutatón az első vagy a második sorban ültünk, igyekeztem sok képet készíteni (a lenti képek sorrendje véletlenszerű, nem követtem a show-k sorrendjét). Sajnos az esti bemutatókra már nem tudtunk maradni, de így is szuper volt az egész nap, örülök hogy ott lehettünk.

img_9465img_0022 img_0049 img_9359img_0052img_9522img_9521img_9519img_9516img_9482img_9395img_9392img_0013

Continue Reading

What Is Life In The Future Like? #1

Most people underestimate the pace of technological development. In 1943, Thomas J. Watson conjectured that there was a world market for 5 computers – now you can have 5 at your home, and this improvement was happening right beneath our noses. But given the mistakes that people have made in forecasting, we are finally capable of deciphering the outlines of the foreseeable future and giving rough estimates about technology while providing a firmer scientific basis to our predictions. We have to be as authoritative as possible, but we are told over and over again that history is written by the optimists. Remember: the future is already here, it’s just not very evenly distributed.
Where will we live decades later? What will we eat? How our homes will look like? How will we travel? What will we do all day? I am trying to answer all these questions in this new series.

***

A legtöbben alábecsülik a technológiai fejlődés ütemét. 1943-ban Thomas J. Watson úgy gondolta, hogy nagyjából 5 számítógépre lesz kereslet globális szinten – ma pedig már bármelyikőnknek lehet 5 számítógépe otthon is. És lássuk be, mindez teljesen észrevétlenül történt. Mostanára sikerült kijavítanunk a jövő-előrejelzésekben ejtett hibáinkat, így végre képesek vagyunk felvázolni a belátható jövő körvonalait és pontosabb becsléseket adni a jövőről egy megbízható tudományos alapra támaszkodva. A lehető leghitelesebbnek kell maradnunk, de ahogyan az már számtalanszor bebizonyosodott, a történelmet az optimisták írják. Bárhogy is, tudjuk, hogy a jövő már itt van, csak még nem egyenletesen oszlik el.
Hol fogunk élni évtizedek múlva? Mit fogunk enni? Hogyan fognak kinézni az otthonaink? Mit fogunk csinálni egész nap? Ezeket a kérdéseket próbálom megválaszolni egy új sorozat keretei között.

 

Will we survive the coming decades? / Túléljük-e az elkövetkezendő néhány évtizedet?
We hope so, but of course we have some fears about the future. According to the general opinion, rising technological development is about to destroy personal relationships. As for me, as I have already mentioned before, technology will save us. Progressive political problems, genocides, destructions and mankind-made catastrophes are rather likely to kill us. Besides these, there is overpopulation: by 2050, world’s total population is expected to approach or even exceed 10 billion.

Remélhetőleg igen, de természetesen mindenkinek vannak félelmei a jövőt illetően. Az általános vélemény szerint az egyre erősödő technikai fejlődés tönkre fogja tenni az emberi kapcsolatokat. Ami engem illet, ahogy már korábban említettem is, a technika fog megmenteni minket. Inkább a folyamatos politikai problémák, a népirtások, a rombolások, az ember okozta katasztrófák jelentenek ránk veszélyt, ráadásul 2050-re várhatóan már 10 milliárdan leszünk.

 

Will robots ever take over? / Átveszik-e valaha az uralmat a robotok?
My question is: why would they? We teach our machines to try to be creative, to help and to be useful. They have nothing to do with feeling desire to destroy us. But, in a sense, they will. Technology will take over, but this a positive change. Think of internet: it is the wisdom of our planet weighing only 40 grams. I do not think we should be worried about this issue, we rather should fear of not being able to provide internet access to everyone in developing countries.

Lenne egy kérdésem: mégis miért tennék? Arra tanítjuk a gépeinket, hogy próbáljanak meg kreatívak lenni, hogy segítsenek és hogy a hasznunkra legyenek. Eszük ágában sincs elpusztítani minket, nincsenek vágyaik. De egy másik értelmezésben, igen, át fogják venni az uralmat. Hatalomra kerül a technika, de ez abszolút pozitív változás. Ott az internet, a bolygónk minden bölcsessége, ami mindössze 40 grammot nyom. Emiatt nem kell aggódnunk, ehelyett azon kellene dolgoznunk, hogy a fejlődő országokban is mindenki hozzáférhessen az internethez és használni tudja azt.

 

Will we ever live underwater? / Fogunk valaha a víz alatt élni?
According to marine biologist Ian Koblick, the technology already exists to maintain an underwater colony supporting up to 100 people. In the (NOAA) National Oceanic and Atmospheric Administration’s Aquarius Reef Base facility, providing accommodation to 6 aquanauts at a time, future residents can study their environment. To make the project self-sustainable, habitats could potentially grow plants using natural or artificial light to generate a fresh supply of oxygen, or develop other methods to produce their own oxygen, and when it comes to food, fresh seafood sound generally easy. In a closed space, where air is static, cooking is possible, but mostly avoided because of the increasing power of fumes and gases. Marine scientists are mesmerized the possibility of living underwater. Most of them say that this is the only way to understand what is exactly happening in the oceanic environment. As for me, I think living underwater is a great possibility to provide a living space (which is better than crowded cities) for millions of people and preserve human species. Everyone is aware of the problem of the shortage of land in developed countries. A few years ago a Japanese company designed floating buildings, and later, Phil Pauley has created Sub-Biosphere 2 which is an underwater city. A new solar system (it actually looks like a sun and eight surrounding planets). Soon, we all could sleep with the fishes. (Mr. Pauley also wrote a science fiction triology, The Moral Order.  The books feature an underwater world similar to the futuristic design that Mr. Pauley hopes to see built in his lifetime.)

Ian Koblick tengerbiológus szerint a technológia, amit egy 100 fős vízalatti kolónia fenntartása igényel, már a kezünkben van. A (NOAA) Nemzeti Éghajlati Adatközpont egyik létesítményében, a 6 “aquanauta” elszállásolására alkalmas Aquarius Reef Base-ben lakók meg tudják figyelni az óceáni környezetet. Hogy a projekt önfenntartó legyen, a lakóhelyeken -hacsak nem találnak erre más megoldást – megkezdődik majd a természetes vagy mesterséges fény melletti növénytermesztés a friss oxigén kinyerésének céljából. Ha már vízalatti lakásokról van szó, a táplálékot a friss tengeri halak és planktonok jelentik (majd). Zárt térben, ahol statikus a levegő, a főzés lehetséges, de elkerülendő a gőzök, gázok növekvő ereje miatt. A tengerkutatókat megbabonázza a víz alatti élet lehetősége, nagyon sokan örülnének, ha ilyen közelről érthetnék meg a tengerben lezajló folyamatok lényegét. Számomra a víz alatti élet inkább egy több ember befogadására képes Földet, egy (a zsúfolt városinál jobb) új életformát jelent. Mindannyian tudatában vagyunk a helyhiány problémájának a fejlett országokban. Néhány éve egy japán cég lebegő épületeket tervezett, később pedig Phil Pauley volt az, aki a Sub-Biosphere 2 projekt keretei között megtervezett egy teljes egészében víz alatti várost. Egy új naprendszer (tényleg úgy néz ki, mint egy nap és nyolc körülötte keringő bolygó). Hamarosan már mindannyian alhatunk a halakkal. (Mr. Pauley írt egy sci-fi trilógiát is The Moral Order címen, amely egy jövőbeli vízalatti világot szerepeltet. Ez a világ hasonló ahhoz, amit Mr. Pauley szeretne felépülve látni még életében.) 

 

Will we ever live underground? / Fogunk valaha a föld alatt élni?

The main thrust for going underground is obviously the land shortage issue. Singapore is one of the most crowded places on the entire planet with a population counting almost 5.5 million people living on a land covering only 710 squarekilometers. Now, there are plans on the table for a future underground Singapore, an Underground Science City being able to house an estimated number of 4,200 people. Experts say, it’s technically possible to create living places under the surface for millions. Creating comfort down there, even for people who are afraid of being underground in confined places, is rather the challenge. But the technology making it possible has been in our hands for centuries.

A fő ok, amiért a föld mélyén képzeljük el a jövőnket, természetesen a helyhiány. Szingapúr, a maga 710 négyzetkilométeres területével és 5.5 millió főt számláló társadalmával a világ egyik legzsúfoltabb helye. Már kész vannak a föld alatti Szingapúr, a Föld Alatti Tudományos Város tervei, amely nagyjából 4,200 embert lesz képes befogadni. A szakértők szerint a föld alatti élet technikailag megvalósítható, inkább a komfort megteremtése a problémás, az elszigeteltség, a friss levegő hiányának érzése sokakban teremthet gátlásokat. De valójában az ehhez szükséges technológia már évszázadok óta a kezünkben van.

 

Will we ever run out of space? / El fog valaha fogyni a hely?

This completely depends on scientific discoveries and the pace of technological development that we never should underestimate. Maybe one day we will be able to travel faster than speed of light. If we will colonize the Earth’s water surface and Mars or even other planets by 2150 (can you imagine posting milestone “moved to Venus” to Facebook?), we will be able to double or triple the inhabitant capacity. BBC says, future cities will be crowded places. Although universe is expanding, only space is getting spacier. We cannot run out of space, but we can run out of “places”.

Ez teljes mértékben a tudományos felfedezéseken és a technológiai fejlődés ütemén múlik, amit nem szabad alábecsülnünk. Talán egy nap képesek leszünk gyorsabban utazni a fénysebességnél. Ha benépesítjük a Föld vizeit és a Marsot, vagy talán más bolygókat is 2100-ig (furcsán hangzik, de talán megjelenik majd az “elköltöztem a Vénuszra” mérföldkő opció a Facebookon), megduplázhatjuk vagy megtriplázhatjuk a lakókapacitást. A BBC szerint a jövőbeli városok zsúfoltak lesznek. Bár az univerzum tágul, csak a tér lesz tágasabb. Nem fogyhatunk ki a térből, de kifogyhatunk a “helyből”. 

Source: tudelft-architecture.nl
Continue Reading

If Buildings Could Talk – Genius of Architecture, Ole Scheeren

Watching architect Ole Scheeren‘s September 2015 TEDTalk “Why great architecture should tell a story” made me realize that the society of a building is as much important as the structure and the materials the building was made of. Ole Scheeren, leader of architecture firm Büro Ole Scheeren, want to create comfortable, useful and friendly social places that can be an integral part of urban existence and that can be in balance with their environment.
For me, one of his most impressive works was The Interlace, located in Singapore, which is a residental zone and a vertical village. 1,040 apartments in 31 blocks, each 6 stories tall. The Interlace generates a space of both togetherness and individual privacy: there’re pools, tennis courts, social facilities, rest places and eating possibilites. In the audience, the designer presented the amazing result of a green area test. After building the green terraces, there were 112% of green space (the original surface of the building site multiplied by 1.12). A complex, full of culture, nature and future. It’s built, you can explore it here (with that pretty little orange man).
Another marvellous work of his is the Collaborative Cloud (or Axel Springer Cloud), a Berlin-based workplace for a German media company. It’s all about the collective experience, the communication and the central space. It’s so comfortable and human-like.
There’s 1500 West Georgia project which takes place in the City of Glasses, in one of the world’s most livable areas, in Vancouver. It’s a residental tower, a high rise surrounded by water, nature and all Canada. 1500 West Georgia is another amazing piece of artwork in a urban environment made by Ole Scheeren.
The architect also loves outdoor cinemas. He created and built Mirage City Cinema in Cairo in 2013 and Archipelago Cinema in Thailand a year earlier. Both projects are available and viewable on his website.

***

Ole Scheeren építész 2015. szeptemberi TEDTalk-ja, a “Why great architecture should tell a story” rádöbbentett, hogy egy épület közössége épp ugyanolyan fontos, mint a szerkezet és az építéskor felhasznált anyagok. Ole Scheeren, a Bürö Ole Scheeren vezető építészet olyan kényelmes, hasznos és barátságos közösségi helyeket szeretne teremteni, amelyek könnyedén beépülhetnek a városi létbe, és amelyek harmóniában vannak a környezetükkel.
Nekem a legjobban talán a szingapúri The Interlace projektje tetszik, ami egy lakóövezet, egy apró falu néhány négyzetkilométeren. 1,040 apartman 31 (6 emeletes) tömbben. Ez egy olyan hely, ahol megvan az együttlét és a privát szféra érzése is, ráadásul rengeteg a lehetőség: medencék, teniszpályák, közösségi létesítmények, pihenőhelyek és étkezők. Az előadásban a tervező bemutatta a zöld tér teszt meglepő eredményét is. Miután megépültek a teraszok, a telek 112%-a lett parkosított (a telek eredeti felszíne, megszorozva 1.12-vel, azaz több, mint az építkezés előtt). Egy komplexum, tele kultúrával, természettel és innovációval. Mindez megépült, itt fel is lehet fedezni (a kis narancssárga emberkével).
Egy másik lenyűgöző munka: a Collaborative Cloud (vagy Axel Springer Cloud) Berlinben. Egy német médiacég székháza, egy hely, ahol a közös élménynek, a kommunikációnak és a kiterjedésnek van a legnagyobb szerepe. Kényelmes és emberi.
Ott van az 1500 West Georgia projekt, ami az Üvegek Városában, a Föld egyik legélhetőbb zónájában, Vancouverben foglalhat helyet. Ez egy toronyház, egy magas lakóépület a víz, a természet és Kanada ölén. Egy újabb mestermű a városi környezetben, Ole Scheerentől.
Az építész szereti további a kültéri mozikat. Ő tervezte és építette a Mirage City Cinemát 2013-ban Kairóban, valamint egy évvel korábban az Archipelago Cinemát Thaiföldön. Mindkét munka elérhető és megtekinthető a honlapján.

olescheeren

Continue Reading