My Thoughts On Green Future #5

My blog has been thirsting after update for the past weeks, and now it finally gets it – but this change’s going to be brand new and way different than others before. When I started blogging, I decided to use this platform to public everything I get and I’m interested in, this is me, a place where I can do whatever I want to, regardless of other people and their opinion. First of all, I have to tell you I’ve never loved especially science or arts. For me, the force of brain is just as significant as style. I can’t imagine myself without either technology and aesthetics. I’m deeply in love with solving complex problems where I can activize all fields of my brain and diverse projects I can improve myself. I may’ve never mentioned before, but in my freetime I learn programming, maths and physics – while I also like history, environmental protection, art and actually all fields of study except literature.) To be honest, I just can’t agree with the unmotivated mind of students in my age. I would like to make people realize that science is the most exciting thing ever. I would like to tell them science is the only way to survive. In most cases having fun while learning is the most effective way of remembering things. Lately my school organized an event that supported a couple students to take part in 3 few-hours-long lessons in a nearby natural scientific laboratory where we could enlarge our knowledge of physics, biology and chemistry. Being a lab rat, a few of us finally managed to understand complicated things while experimenting with common and rare, interesting materials and implements. Another good example is when you start learning a language and boost your vocabulary easily with words in a topic you’re interested in. That’s why I thought we’re in need of a few playfully educating apps procreating a new educating system. We still need devices for students to view these apps on. The English translation of the original post is a curtailed version, but it meets the point of the Hungarian text. Once you’d like to learn more, keep following my blog. What do you think?

***

A blogra már igazán ráfér a frissítés, ami most a tartalmat is átfogóan érinteni fogja. Amikor elkezdtem írni, arra gondoltam, hogy bármivel is fogok foglalkozni a későbbiekben, ezen a felületen publikálhatom, hiszen ez vagyok én, itt azt csinálok, amit szeretnék, mindenki mástól és az idegen véleményektől függetlenül. Mielőtt belevágok az egészbe, el kell mondanom magamról, hogy sohasem voltam kifejezetten tudomány- vagy kifejezetten vizualitáspárti. Nagyon fontosnak tartom a műveltséget, a technikát, a fejlődést, de ugyanakkor a stílus, az esztétika is nagy szerepet tölt be az életemben. Egyik nélkül sem tudom igazán elképzelni magam, szeretek komplex problémákat megoldani, amik mindkét területet igénybe veszik, és szeretek különböző projektekkel kísérletezni. Talán még sohasem említettem, de a szabadidőmben programozást tanulok; és nagyon érdekel a matematika és a fizika is. Mindehhez jön még a történelem, a környezetvédelem és a művészet, és rájöttök, hogy valójában az irodalmat és a zenét leszámítva minden “tudományágat” szeretek. Az az igazság, hogy egyszerűen nem tudom megérteni a korombeliek motiválatlanságát az új ismeretek szerzésének terén. Tudom, hogy ezeknek a fiataloknak a nagy része reménytelen eset, de van egy kis létszámú csoport, akiket némi segítséggel és ösztönözéssel rá lehetne venni a művelődésre. Arra gondoltam, hogy az ilyen diákoknál a legtöbb esetben – még idősebb korban is – az válik be, ha szórakozás közben sajátítanak el új ismereteket. Nemrég az iskolám jó néhány tanulójának lehetőséget adott arra, hogy egy közeli természettudományos laborban 3 több órás foglalkozáson vegyünk részt, amelyek keretei között többet megtudhattunk az általános iskolában nem oktatott fizikáról, biológiáról és kémiáról. Ezeken az órákon hétköznapi és ritka anyagokkal, és számunkra addig ismeretlen, az iskolánkban nem megtalálható eszközökkel kísérleteztünk, a személyes tapasztalatoknak köszönhetően pedig rengetegen éppen ott, a laborban értettek meg nagyon fontos dolgokat. Elég csak arra gondolnunk, hogy mikor egy nyelvet tanulunk, mennyivel könnyebben jegyzünk meg érdeklődési körünknek megfelelő szavakat, kifejezéseket – még az első idegen nyelvű olvasmányélményeink is egészen biztosan a kedvenc témáinkhoz köthetőek lesznek. Éppen ezért arra gondoltam, hogy több “játékosan tanító” jellegű alkalmazásra lenne szükség, akár középiskolásoknak vagy a felsőoktatásban tanulóknak is. Lakóhelyem híres szülöttje, Kövy Sándor jogászprofesszor a 19. század elején a sárospataki református főiskola oktatójaként, Kossuth Lajos kedvenc tanáraként írta be magát a történelembe: pedagógiájának titka az volt, hogy létrehozott egy fiktív közigazgatási egységet, amin belül minden hallgatójának külön szerepet osztott, nagy szerepet tulajdonított a gyakorlati oktatásnak. Úgy gondolom, hogy ez a módszer, vagy legalábbis ennek egy változata napjainkban is megállná a helyét. A modern technikának köszönhetően ma már bárki készíthet weboldalt és fejleszthet alkalmazást, és ha már adva van a lehetőség, érdemes lenne iskolai célokra használható applikációkat készíteni. Természetesen már vannak ilyenek, de közel sem olyan szervezettek, mint amilyenekre gondolok. Egy olyan rendszer kellene, ami több alkalmazást is tartalmaz, amik teljes mértékben összefüggnek, ugyanakkor külön-külön, szeparáltan is oktatóak velük az egyes tantárgyak. Ahogyan már korábban leírtam, szerintem globális szinten szükség lenne az edukáció digitalizálására, aminek hatására a világ összes iskolába járó gyereke elektromos eszközöket kapna tanulás céljából. Nagyon fontosnak tartom az oktatást, ezért írok róla ilyen sokat a jövő-szériámban. A jövő az oktatásban van, produktív generációkat kell nevelnünk. Rengetegszer említettem már, hogy ezúttal fontos lenne a jól átgondolt tervezés, a nem pénzközpontú gondolkodás, hiszen itt valóban a jövőről van szó, ha ezeket a gyerekeket nem részesítjük megfelelő oktatásban, akkor a generációnk veszve van. Sajnos nem találtam megbízható adatot azzal kapcsolatban, hogy Földünk lakosságának hány százaléka 18 éven aluli és hányan részei az oktatási rendszernek, de ők mindannyian számítanak. A tanulási morál még javítható. Egyelőre még nem tudom, hogy milyen típusú oktató-szórakoztató alkalmazások válnak be a legtöbbeknél, de jelenleg ezt a kérdést kutatom. Mit gondoltok? 

5

You may also like

10 hozzászólás

      1. I’ll consider it a great honor for work within my adviaistrntime center and be able to utilize the tips discussed against your website and also join in visitors remarks such as this.

  1. Szia Flóra! :)

    Elsőnek is nagyon-nagyon jó a stílusod, olyan letisztult, egyszerű & fantasztikus, tényleg szuperül állnak neked ezek a ruhák!
    Hű, a környezetvédelmi posztok pedig nagyon érdekesek. Legalábbis számomra tetszenek az ötleteid és a gondolkozásod is. Szükség van a változásra, hogy megvédjük a Földünket, bár sajnos a mi országunk nem az elsők közt lesz, akik az ilyen dolgokat bevezetik, ez tény, viszont remélem nem is az utolsók között leszünk! 😉 A telefonos alkalmazásos rendszer pedig kivitelezhető lenne, bár akkor inkább egy tablet vagy laptop, a nagyobb kijelző miatt. Kivitelezhetőségre úgy értem, hogyha körülbelül 100 tanár és programozó összeülne, szerintem a nyári szünet alatt meg lehetne csinálni. Lényegébe az anyag megvan, csak át kellene térni az elektronikus cuccokra, ahogy egy régebbi bejegyzésedben írtad, a papírt már ténylegesen le kellene cserélni…

    Na de eltértem arról amit mondani akartam! 😀
    Összességében nagyon szimpatikus lány vagy, aminek nagyon örülök mert szeptembertől 30 órát fogunk együtt tölteni egy hét alatt. 😉

    xoxo
    Anett, avagy az egyik franciás osztálytársad 😀

  2. Excellent post. There’s also the point that a review on a blog can be accessed, in most cases, for evermore. So a book that’s been out for a few years won’t be found in the trtioadinal media, but anybody with a remedial grasp of Google can still find thoughts and opinions on that work.We’re the wave of the future, bud.gb

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.